A korábban bevezetett "hidzsábtörvény" miatt megszaporodtak a nőkkel szembeni erőszakos fellépések az iszlám országban.
Legalább hatvan diáklányt tiltottak ki az egyetemről Iránban, mert megszegték az ország kötelező "hidzsábtörvényét" - számolt be róla a The Guardian.
Áprilisban írtuk meg, hogy a helyi oktatásügyi minisztérium közleménye szerint az ország oktatási intézményeiben kötelezővé tették a fejkendőviseletet, hogy "biztonságos és megfelelő" környezetet teremtsenek "a diákok spirituális fejlődéséhez".
„Tömegesen kitiltanak minket az egyetemekről, mert nem voltunk hajlandóak hidzsábot viselni, de az elmúlt napokban erőszakos fellépések is történtek ellenünk, amiért békésen ültünk tiltakozásul” – nyilatkozott egy teheráni egyetemi hallható, aki szerint „erőszakosan kidobták" őket az osztálytermekből, amiért nem takarták el a hajukat fejkendővel. A diák azt is hozzátette, nem csak őket, de a lányok tiltakozását támogató egyetemi tanárokat is megtámadták és kitiltották az egyetemekről, de az utcán is rendszeresen erőszakosan lépnek fel a hidzsábot nem viselő nőkkel szemben.
Az iráni egyetemek diáktanácsa szerint eddig legalább 40 lányt függesztettek fel, mert nem tartották be a szabályokat, a The Human Rights Activists in Iran nevű szakszervezet viszont már 64 ilyen esetről és három kirúgásról számolt be, a diákok szerint pedig az egyetem biztonsági személyzete a kollégiumokban is "portyázik", és kirúgják azokat, akik a közösségi oldalaikon posztolnak a tüntetésekről és az olyan halálos áldozatokról, mint a korábban elhunyt Mahsza Amini.
A felfüggesztések miatt van, aki egy egész évet csúszik a képzésén, másoknak a tervezett európai tanulmányai kerültek veszélybe, mivel szerinte az egyetem adminisztrációjától nem kap majd ajánlólevelet, ami egyébként szükséges a felvételijéhez.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
