A korábban bevezetett "hidzsábtörvény" miatt megszaporodtak a nőkkel szembeni erőszakos fellépések az iszlám országban.
Legalább hatvan diáklányt tiltottak ki az egyetemről Iránban, mert megszegték az ország kötelező "hidzsábtörvényét" - számolt be róla a The Guardian.
Áprilisban írtuk meg, hogy a helyi oktatásügyi minisztérium közleménye szerint az ország oktatási intézményeiben kötelezővé tették a fejkendőviseletet, hogy "biztonságos és megfelelő" környezetet teremtsenek "a diákok spirituális fejlődéséhez".
„Tömegesen kitiltanak minket az egyetemekről, mert nem voltunk hajlandóak hidzsábot viselni, de az elmúlt napokban erőszakos fellépések is történtek ellenünk, amiért békésen ültünk tiltakozásul” – nyilatkozott egy teheráni egyetemi hallható, aki szerint „erőszakosan kidobták" őket az osztálytermekből, amiért nem takarták el a hajukat fejkendővel. A diák azt is hozzátette, nem csak őket, de a lányok tiltakozását támogató egyetemi tanárokat is megtámadták és kitiltották az egyetemekről, de az utcán is rendszeresen erőszakosan lépnek fel a hidzsábot nem viselő nőkkel szemben.
Az iráni egyetemek diáktanácsa szerint eddig legalább 40 lányt függesztettek fel, mert nem tartották be a szabályokat, a The Human Rights Activists in Iran nevű szakszervezet viszont már 64 ilyen esetről és három kirúgásról számolt be, a diákok szerint pedig az egyetem biztonsági személyzete a kollégiumokban is "portyázik", és kirúgják azokat, akik a közösségi oldalaikon posztolnak a tüntetésekről és az olyan halálos áldozatokról, mint a korábban elhunyt Mahsza Amini.
A felfüggesztések miatt van, aki egy egész évet csúszik a képzésén, másoknak a tervezett európai tanulmányai kerültek veszélybe, mivel szerinte az egyetem adminisztrációjától nem kap majd ajánlólevelet, ami egyébként szükséges a felvételijéhez.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
