Tömegesen függesztik fel a diáklányokat az iráni egyetemeken

A korábban bevezetett "hidzsábtörvény" miatt megszaporodtak a nőkkel szembeni erőszakos fellépések az iszlám országban.

  • Székács Linda

Legalább hatvan diáklányt tiltottak ki az egyetemről Iránban, mert megszegték az ország kötelező "hidzsábtörvényét" - számolt be róla a The Guardian.

Áprilisban írtuk meg, hogy a helyi oktatásügyi minisztérium közleménye szerint az ország oktatási intézményeiben kötelezővé tették a fejkendőviseletet, hogy "biztonságos és megfelelő" környezetet teremtsenek "a diákok spirituális fejlődéséhez".

„Tömegesen kitiltanak minket az egyetemekről, mert nem voltunk hajlandóak hidzsábot viselni, de az elmúlt napokban erőszakos fellépések is történtek ellenünk, amiért békésen ültünk tiltakozásul” – nyilatkozott egy teheráni egyetemi hallható, aki szerint „erőszakosan kidobták" őket az osztálytermekből, amiért nem takarták el a hajukat fejkendővel. A diák azt is hozzátette, nem csak őket, de a lányok tiltakozását támogató egyetemi tanárokat is megtámadták és kitiltották az egyetemekről, de az utcán is rendszeresen erőszakosan lépnek fel a hidzsábot nem viselő nőkkel szemben.

Az iráni egyetemek diáktanácsa szerint eddig legalább 40 lányt függesztettek fel, mert nem tartották be a szabályokat, a The Human Rights Activists in Iran nevű szakszervezet viszont már 64 ilyen esetről és három kirúgásról számolt be, a diákok szerint pedig az egyetem biztonsági személyzete a kollégiumokban is "portyázik", és kirúgják azokat, akik a közösségi oldalaikon posztolnak a tüntetésekről és az olyan halálos áldozatokról, mint a korábban elhunyt Mahsza Amini.

A felfüggesztések miatt van, aki egy egész évet csúszik a képzésén, másoknak a tervezett európai tanulmányai kerültek veszélybe, mivel szerinte az egyetem adminisztrációjától nem kap majd ajánlólevelet, ami egyébként szükséges a felvételijéhez.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.