A Semmelweis Egyetem és az intézmény rektora, Merkely Béla is részt vesz annak a négy űrhajósjelöltnek a fizikai és egészségügyi felkészítésében, akik közül valaki hamarosan a Nemzetközi Űrállomáson tölthet egy hónapot.
A Semmelweis Egyetem is részt vesz a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, melynek keretében négy jelölt közül fogják kiválasztani azt a magyar űrhajóst, aki részt vehet majd a Nemzetközi Űrállomáson eltölthető harmincnapos misszión - hangzott el az egyetemen a How to work in space? Challenges of astronaut training in the new space era címmel hétfőn megrendezett tudományos konferencián.
Az intézmény közleménye szerint a Semmelweis Egyetem az asztronauták kiválasztásában, kiképzésében és egészségügyi állapotuk monitorozásában tölt be aktív szerepet, az egyetem rektora, Merkely Béla pedig a HUNOR Program Irányító Testületében az orvosi szakértői feladatokért felel.
Az űrhajósok egészségi paramétereinek monitorozására komplex telemetriás rendszert fejlesztettünk, amely a magyar űrhajós állapotáról továbbít majd élettani adatokat a Nemzetközi Űrállomásról, pl. EKG, ultrahang, EEG, stb. Ezek használatára is kiképezi őket a Semmelweis
- tette hozzá a rektor.
Merkely Béla tájékoztatása szerint jelenleg az űrhajósjelöltek fizikális tréningje zajlik, melynek célja az állóképesség, az izomerő és a neuromuszkuláris koordináció javítása, míg a pszichológiai képzésük a hosszú űrmissziók során tapasztalt elszigeteltségre és bezártságra készíti fel őket.
"A jelöltek most speciális testedzést kapnak személyre szabott étrend mellett. Eközben időszakos egészségi állapot felmérésen, fizikai, biomechanikai, pszichológiai teszteken vesznek részt, és folyamatos a lelki támogatásuk, pszichés képességeik fejlesztése is" - írják.
Korábban egyébként szintén a Semmelweis választotta ki az egészségügyi alkalmasságuk alapján 25 jelentkező közül azt a nyolcat, akik számára kidolgoztak egy ESA és az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) irányelveit magába foglaló protokollt a jelöltek egészségügyi állapotának felmérésére és alkalmasságára a programban való részvételhez, de további speciális vizsgákhoz is hátteret biztosított a kevesebb mint egy éve létrehozott Repülő- és Űrorvostani Tanszék.
A programról, melynek célja, hogy Farkas Bertalan után ismét legyen magyar űrhajós, valamint Magyarország aktívan részt vegyen az űrkutatásban itt olvashattok bővebben.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
