A Semmelweis Egyetem is segíti a magyar űrhajósjelölteket

A Semmelweis Egyetem és az intézmény rektora, Merkely Béla is részt vesz annak a négy űrhajósjelöltnek a fizikai és egészségügyi felkészítésében, akik közül valaki hamarosan a Nemzetközi Űrállomáson tölthet egy hónapot.

  • Székács Linda

A Semmelweis Egyetem is részt vesz a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, melynek keretében négy jelölt közül fogják kiválasztani azt a magyar űrhajóst, aki részt vehet majd a Nemzetközi Űrállomáson eltölthető harmincnapos misszión - hangzott el az egyetemen a How to work in space? Challenges of astronaut training in the new space era címmel hétfőn megrendezett tudományos konferencián.

Az intézmény közleménye szerint a Semmelweis Egyetem az  asztronauták kiválasztásában, kiképzésében és egészségügyi állapotuk monitorozásában tölt be aktív szerepet, az egyetem rektora, Merkely Béla pedig a HUNOR Program Irányító Testületében az orvosi szakértői feladatokért felel.

Az űrhajósok egészségi paramétereinek monitorozására komplex telemetriás rendszert fejlesztettünk, amely a magyar űrhajós állapotáról továbbít majd élettani adatokat a Nemzetközi Űrállomásról, pl. EKG, ultrahang, EEG, stb. Ezek használatára is kiképezi őket a Semmelweis

- tette hozzá a rektor.

 

MTI/Balogh Zoltán

Merkely Béla tájékoztatása szerint jelenleg az űrhajósjelöltek fizikális tréningje zajlik, melynek célja az állóképesség, az izomerő és a neuromuszkuláris koordináció javítása, míg a pszichológiai képzésük a hosszú űrmissziók során tapasztalt elszigeteltségre és bezártságra készíti fel őket.

"A jelöltek most speciális testedzést kapnak személyre szabott étrend mellett. Eközben időszakos egészségi állapot felmérésen, fizikai, biomechanikai, pszichológiai teszteken vesznek részt, és folyamatos a lelki támogatásuk, pszichés képességeik fejlesztése is" - írják.

Korábban egyébként szintén a Semmelweis választotta ki az egészségügyi alkalmasságuk alapján 25 jelentkező közül azt a nyolcat, akik számára kidolgoztak egy ESA és az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) irányelveit magába foglaló protokollt a jelöltek egészségügyi állapotának felmérésére és alkalmasságára a programban való részvételhez, de további speciális vizsgákhoz is hátteret biztosított a kevesebb mint egy éve létrehozott Repülő- és Űrorvostani Tanszék.

A programról, melynek célja, hogy Farkas Bertalan után ismét legyen magyar űrhajós, valamint Magyarország aktívan részt vegyen az űrkutatásban itt olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.