A négy magyar űrhajósjelölt közül három a BME-n végzett

Egy villamosmérnök, egy űripari fejlesztőmérnök és egy repülőipari tervezőmérnök, illetve a pécsi egyetem ortopédsebésze kezdi meg a kétéves kiképzést.

  • Eduline

Az Eduline is beszámolt arról, hogy kedden bemutatták Magyarország űrhajósjelöltjeit, akik közül egy szakember egy hónapon át a Nemzetközi Űrállomáson végezhet tudományos munkát 2024 végén, 2025 elején.

A HUNOR - Magyar Űrhajós Program egy orvossal és három mérnökkel kezdi meg a kétéves kiképzését: Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnök; Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnök; Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész és Szakály András 40 éves repülőipari tervezőmérnök.

A jelöltek Schlégl Ádám kivételével mindannyian a Műegyetemen végeztek. Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnök, egyetemi tanulmányait a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán végezte, majd a Robert Bosch vállalat ipartelepén felelt a magasfeszültségű elektromos hálózat üzemeltetéséért. Az elmúlt években az akadályfutás az első számú sportja.

Kapu Tibor fejlesztőmérnök, a Műegyetemen végzett gépészmérnökként, dolgozott a gyógyszeriparban, hibrid autók akkumulátorával, majd űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló fejlesztéseken. Ejtőernyősként 38 ugrás van már mögötte

Szakály András 40 éves repülőgép-tervező mérnök, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán végzett tanulmányai után dolgozott a repülőgép-iparág óriásainál, valamint kis, feltörekvő cégeknél is Ausztriától Nagy-Britanniáig. Legutóbb Münchenben egy 120 fős mérnökcsapatot vezetett, elektromos meghajtású repülő prototípusát tervezték.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.