A négy magyar űrhajósjelölt közül három a BME-n végzett

Egy villamosmérnök, egy űripari fejlesztőmérnök és egy repülőipari tervezőmérnök, illetve a pécsi egyetem ortopédsebésze kezdi meg a kétéves kiképzést.

  • Eduline

Az Eduline is beszámolt arról, hogy kedden bemutatták Magyarország űrhajósjelöltjeit, akik közül egy szakember egy hónapon át a Nemzetközi Űrállomáson végezhet tudományos munkát 2024 végén, 2025 elején.

A HUNOR - Magyar Űrhajós Program egy orvossal és három mérnökkel kezdi meg a kétéves kiképzését: Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnök; Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnök; Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész és Szakály András 40 éves repülőipari tervezőmérnök.

A jelöltek Schlégl Ádám kivételével mindannyian a Műegyetemen végeztek. Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnök, egyetemi tanulmányait a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán végezte, majd a Robert Bosch vállalat ipartelepén felelt a magasfeszültségű elektromos hálózat üzemeltetéséért. Az elmúlt években az akadályfutás az első számú sportja.

Kapu Tibor fejlesztőmérnök, a Műegyetemen végzett gépészmérnökként, dolgozott a gyógyszeriparban, hibrid autók akkumulátorával, majd űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló fejlesztéseken. Ejtőernyősként 38 ugrás van már mögötte

Szakály András 40 éves repülőgép-tervező mérnök, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán végzett tanulmányai után dolgozott a repülőgép-iparág óriásainál, valamint kis, feltörekvő cégeknél is Ausztriától Nagy-Britanniáig. Legutóbb Münchenben egy 120 fős mérnökcsapatot vezetett, elektromos meghajtású repülő prototípusát tervezték.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.