A Semmelweis Egyetem is segíti a magyar űrhajósjelölteket

A Semmelweis Egyetem és az intézmény rektora, Merkely Béla is részt vesz annak a négy űrhajósjelöltnek a fizikai és egészségügyi felkészítésében, akik közül valaki hamarosan a Nemzetközi Űrállomáson tölthet egy hónapot.

  • Székács Linda

A Semmelweis Egyetem is részt vesz a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, melynek keretében négy jelölt közül fogják kiválasztani azt a magyar űrhajóst, aki részt vehet majd a Nemzetközi Űrállomáson eltölthető harmincnapos misszión - hangzott el az egyetemen a How to work in space? Challenges of astronaut training in the new space era címmel hétfőn megrendezett tudományos konferencián.

Az intézmény közleménye szerint a Semmelweis Egyetem az  asztronauták kiválasztásában, kiképzésében és egészségügyi állapotuk monitorozásában tölt be aktív szerepet, az egyetem rektora, Merkely Béla pedig a HUNOR Program Irányító Testületében az orvosi szakértői feladatokért felel.

Az űrhajósok egészségi paramétereinek monitorozására komplex telemetriás rendszert fejlesztettünk, amely a magyar űrhajós állapotáról továbbít majd élettani adatokat a Nemzetközi Űrállomásról, pl. EKG, ultrahang, EEG, stb. Ezek használatára is kiképezi őket a Semmelweis

- tette hozzá a rektor.

 

MTI/Balogh Zoltán

Merkely Béla tájékoztatása szerint jelenleg az űrhajósjelöltek fizikális tréningje zajlik, melynek célja az állóképesség, az izomerő és a neuromuszkuláris koordináció javítása, míg a pszichológiai képzésük a hosszú űrmissziók során tapasztalt elszigeteltségre és bezártságra készíti fel őket.

"A jelöltek most speciális testedzést kapnak személyre szabott étrend mellett. Eközben időszakos egészségi állapot felmérésen, fizikai, biomechanikai, pszichológiai teszteken vesznek részt, és folyamatos a lelki támogatásuk, pszichés képességeik fejlesztése is" - írják.

Korábban egyébként szintén a Semmelweis választotta ki az egészségügyi alkalmasságuk alapján 25 jelentkező közül azt a nyolcat, akik számára kidolgoztak egy ESA és az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) irányelveit magába foglaló protokollt a jelöltek egészségügyi állapotának felmérésére és alkalmasságára a programban való részvételhez, de további speciális vizsgákhoz is hátteret biztosított a kevesebb mint egy éve létrehozott Repülő- és Űrorvostani Tanszék.

A programról, melynek célja, hogy Farkas Bertalan után ismét legyen magyar űrhajós, valamint Magyarország aktívan részt vegyen az űrkutatásban itt olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.