A Semmelweis Egyetem is segíti a magyar űrhajósjelölteket

A Semmelweis Egyetem és az intézmény rektora, Merkely Béla is részt vesz annak a négy űrhajósjelöltnek a fizikai és egészségügyi felkészítésében, akik közül valaki hamarosan a Nemzetközi Űrállomáson tölthet egy hónapot.

  • Székács Linda

A Semmelweis Egyetem is részt vesz a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, melynek keretében négy jelölt közül fogják kiválasztani azt a magyar űrhajóst, aki részt vehet majd a Nemzetközi Űrállomáson eltölthető harmincnapos misszión - hangzott el az egyetemen a How to work in space? Challenges of astronaut training in the new space era címmel hétfőn megrendezett tudományos konferencián.

Az intézmény közleménye szerint a Semmelweis Egyetem az  asztronauták kiválasztásában, kiképzésében és egészségügyi állapotuk monitorozásában tölt be aktív szerepet, az egyetem rektora, Merkely Béla pedig a HUNOR Program Irányító Testületében az orvosi szakértői feladatokért felel.

Az űrhajósok egészségi paramétereinek monitorozására komplex telemetriás rendszert fejlesztettünk, amely a magyar űrhajós állapotáról továbbít majd élettani adatokat a Nemzetközi Űrállomásról, pl. EKG, ultrahang, EEG, stb. Ezek használatára is kiképezi őket a Semmelweis

- tette hozzá a rektor.

 

MTI/Balogh Zoltán

Merkely Béla tájékoztatása szerint jelenleg az űrhajósjelöltek fizikális tréningje zajlik, melynek célja az állóképesség, az izomerő és a neuromuszkuláris koordináció javítása, míg a pszichológiai képzésük a hosszú űrmissziók során tapasztalt elszigeteltségre és bezártságra készíti fel őket.

"A jelöltek most speciális testedzést kapnak személyre szabott étrend mellett. Eközben időszakos egészségi állapot felmérésen, fizikai, biomechanikai, pszichológiai teszteken vesznek részt, és folyamatos a lelki támogatásuk, pszichés képességeik fejlesztése is" - írják.

Korábban egyébként szintén a Semmelweis választotta ki az egészségügyi alkalmasságuk alapján 25 jelentkező közül azt a nyolcat, akik számára kidolgoztak egy ESA és az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) irányelveit magába foglaló protokollt a jelöltek egészségügyi állapotának felmérésére és alkalmasságára a programban való részvételhez, de további speciális vizsgákhoz is hátteret biztosított a kevesebb mint egy éve létrehozott Repülő- és Űrorvostani Tanszék.

A programról, melynek célja, hogy Farkas Bertalan után ismét legyen magyar űrhajós, valamint Magyarország aktívan részt vegyen az űrkutatásban itt olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.