Ha egyetemi rangsorokról van szó, már megszokhattuk, hogy a világ felsőoktatási intézményeit általában olyan szempontok alapján rangsorolják, mint a hallgatói és oktatói kiválóság, valamint a publikációk száma. Mindezek mellett azonban a Times Higher Education az alapján is készített egy rangsort, hogy mennyire fenntarthatóak bizonyos intézmények, hogyan próbálják csökkenteni a hulladék mennyiségét és törekednek a minél nagyobb szintű újrahasznosításra, a hallgatók megfelelő tájékoztatására, valamint cselekszenek a szegénység és a klímaváltozás felszámolása érdekében.
Mindezek alapján az idei rangsor a következőképp alakult:
1. Western Sydney University (Ausztrália)
2. Universiry of Reading (Egyesült Királyság)
3. University of Manchester, a Manchester Metropolitan University (Egyesült Királyság)
5. University of Galway (Írország)
6. Bournemouth University (Egyesült Királyság)
7. Queen's University Belfast (Egyesült Királyság)
8. Yonsei University (Seoul Campus) (Dél-Korea)
9. Université Laval (Kanada), University of Sheffield és University of Warwick (Egyesült Királyság)
12. University of Exeter (Egyesült Királyság)
A legjobbak listáját tehát egyértelműen az Egyesült Királyság egyetemei uralják, de nem csak itt, hanem Ausztráliában, Írországban, Kanadában és Dél-Koreában is egyetemi órákon foglalkoznak a fenntarthatósággal, online kurzusokat szerveznek számukra a témában, a hallgatók és a professzorok pedig gyakran közös erővel igyekeznek olyan projekteket megvalósítani, amik jobbá, fenntarthatóbbá tehetik a világot.
A rangsorban egyébként magyar egyetemek is szerepelnek. A legjobb helyezést a Debreceni Egyetem szerezte meg, amit a 301-400. helyre soroltak, majd ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, de felkerült a listára a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, a győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000. közötti helyre sorolták a fenntarthatósága alapján.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
