Itt a lista: ezek a legjobb egyetemek a világon fenntarthatóság szempontjából

Ha egyetemi rangsorokról van szó, már megszokhattuk, hogy a világ felsőoktatási intézményeit általában olyan szempontok alapján rangsorolják, mint a hallgatói és oktatói kiválóság, valamint a publikációk száma. Mindezek mellett azonban a Times Higher Education az alapján is készített egy rangsort, hogy mennyire fenntarthatóak bizonyos intézmények, hogyan próbálják csökkenteni a hulladék mennyiségét és törekednek a minél nagyobb szintű újrahasznosításra, a hallgatók megfelelő tájékoztatására, valamint cselekszenek a szegénység és a klímaváltozás felszámolása érdekében.

  • Székács Linda

Mindezek alapján az idei rangsor a következőképp alakult:

1. Western Sydney University (Ausztrália)

2. Universiry of Reading (Egyesült Királyság)

3. University of Manchester, a Manchester Metropolitan University (Egyesült Királyság)

5. University of Galway (Írország)

6. Bournemouth University (Egyesült Királyság)

7. Queen's University Belfast (Egyesült Királyság)

8. Yonsei University (Seoul Campus) (Dél-Korea)

9. Université Laval (Kanada), University of Sheffield és University of Warwick (Egyesült Királyság)

12. University of Exeter (Egyesült Királyság)

A legjobbak listáját tehát egyértelműen az Egyesült Királyság egyetemei uralják, de nem csak itt, hanem Ausztráliában, Írországban, Kanadában és Dél-Koreában is egyetemi órákon foglalkoznak a fenntarthatósággal, online kurzusokat szerveznek számukra a témában, a hallgatók és a professzorok pedig gyakran közös erővel igyekeznek olyan projekteket megvalósítani, amik jobbá, fenntarthatóbbá tehetik a világot.

A rangsorban egyébként magyar egyetemek is szerepelnek. A legjobb helyezést a Debreceni Egyetem szerezte meg, amit a 301-400. helyre soroltak, majd ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, de felkerült a listára a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, a győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000. közötti helyre sorolták a fenntarthatósága alapján.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.