Ha egyetemi rangsorokról van szó, már megszokhattuk, hogy a világ felsőoktatási intézményeit általában olyan szempontok alapján rangsorolják, mint a hallgatói és oktatói kiválóság, valamint a publikációk száma. Mindezek mellett azonban a Times Higher Education az alapján is készített egy rangsort, hogy mennyire fenntarthatóak bizonyos intézmények, hogyan próbálják csökkenteni a hulladék mennyiségét és törekednek a minél nagyobb szintű újrahasznosításra, a hallgatók megfelelő tájékoztatására, valamint cselekszenek a szegénység és a klímaváltozás felszámolása érdekében.
Mindezek alapján az idei rangsor a következőképp alakult:
1. Western Sydney University (Ausztrália)
2. Universiry of Reading (Egyesült Királyság)
3. University of Manchester, a Manchester Metropolitan University (Egyesült Királyság)
5. University of Galway (Írország)
6. Bournemouth University (Egyesült Királyság)
7. Queen's University Belfast (Egyesült Királyság)
8. Yonsei University (Seoul Campus) (Dél-Korea)
9. Université Laval (Kanada), University of Sheffield és University of Warwick (Egyesült Királyság)
12. University of Exeter (Egyesült Királyság)
A legjobbak listáját tehát egyértelműen az Egyesült Királyság egyetemei uralják, de nem csak itt, hanem Ausztráliában, Írországban, Kanadában és Dél-Koreában is egyetemi órákon foglalkoznak a fenntarthatósággal, online kurzusokat szerveznek számukra a témában, a hallgatók és a professzorok pedig gyakran közös erővel igyekeznek olyan projekteket megvalósítani, amik jobbá, fenntarthatóbbá tehetik a világot.
A rangsorban egyébként magyar egyetemek is szerepelnek. A legjobb helyezést a Debreceni Egyetem szerezte meg, amit a 301-400. helyre soroltak, majd ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, de felkerült a listára a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, a győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000. közötti helyre sorolták a fenntarthatósága alapján.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
