Ha egyetemi rangsorokról van szó, már megszokhattuk, hogy a világ felsőoktatási intézményeit általában olyan szempontok alapján rangsorolják, mint a hallgatói és oktatói kiválóság, valamint a publikációk száma. Mindezek mellett azonban a Times Higher Education az alapján is készített egy rangsort, hogy mennyire fenntarthatóak bizonyos intézmények, hogyan próbálják csökkenteni a hulladék mennyiségét és törekednek a minél nagyobb szintű újrahasznosításra, a hallgatók megfelelő tájékoztatására, valamint cselekszenek a szegénység és a klímaváltozás felszámolása érdekében.
Mindezek alapján az idei rangsor a következőképp alakult:
1. Western Sydney University (Ausztrália)
2. Universiry of Reading (Egyesült Királyság)
3. University of Manchester, a Manchester Metropolitan University (Egyesült Királyság)
5. University of Galway (Írország)
6. Bournemouth University (Egyesült Királyság)
7. Queen's University Belfast (Egyesült Királyság)
8. Yonsei University (Seoul Campus) (Dél-Korea)
9. Université Laval (Kanada), University of Sheffield és University of Warwick (Egyesült Királyság)
12. University of Exeter (Egyesült Királyság)
A legjobbak listáját tehát egyértelműen az Egyesült Királyság egyetemei uralják, de nem csak itt, hanem Ausztráliában, Írországban, Kanadában és Dél-Koreában is egyetemi órákon foglalkoznak a fenntarthatósággal, online kurzusokat szerveznek számukra a témában, a hallgatók és a professzorok pedig gyakran közös erővel igyekeznek olyan projekteket megvalósítani, amik jobbá, fenntarthatóbbá tehetik a világot.
A rangsorban egyébként magyar egyetemek is szerepelnek. A legjobb helyezést a Debreceni Egyetem szerezte meg, amit a 301-400. helyre soroltak, majd ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, de felkerült a listára a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, a győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000. közötti helyre sorolták a fenntarthatósága alapján.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
