Amerikai, olasz és norvég jelentkező is akadt a MOME rektori pályázatán

A művészeti egyetem decemberben dönt az új intézményvezetőről.

  • Eduline/MTI

Számos, világszerte elismert szakember jelentkezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2023 januárjában kiírt, nyílt nemzetközi rektori pályázatára az egyetem közlése szerint. Ugyanis a hazai felsőoktatási gyakorlattól eltérően az intézményt fenntartó Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány a 2024-ben kezdődő rektori ciklusra kiírt pályázatot az országhatáron túl is meghirdette. Hozzáteszik, jelentősen több időt is biztosítottak mind a jelentkezésre, mind a kiválasztásra, valamint a jövőbeni rektor felkészülésére is.

A nyílt, nemzetközi pályázat széles körben növeli az egyetem ismertségét, presztízsét és segít érdemben bővíteni a szakmai kapcsolatrendszerüket Böszörményi-Nagy Gergely, az Alapítvány elnöke szerint. A pályázatok beadására csaknem öt hónap állt rendelkezésre. A nevezési szakasz lezárulta után az év hátralévő részében a jelöltekkel folytatott párbeszéd következik, ahol a pályázóknak lehetőségük lesz részletesen bemutatni elképzeléseiket a szenátus, a kuratórium tagjai és a MOME minden egyetemi polgára számára. Újdonság lesz az is, hogy a 2024. augusztus 1-jei hivatalos beiktatást megelőzően az új rektornak nyolc hónap áll majd rendelkezésére, hogy felkészüljön, összeállítsa csapatát, közvetlen munkaszervezetének jövőbeni struktúráját és megalapozza kapcsolatait.

A MOME tájékoztatása szerint a pozícióra olyan nemzetközi hírű szakemberek jelentkeztek, mint Gisela Loehlein, az Egyesült Államok legjobb egyetemei közé tartozó UC San Diego építészeti és design karának elnöke, aki nemcsak a tengerentúlon, de a Közel-Kelettől Kelet-Ázsiáig világszerte számos intézményben tanított és látott el vezetői feladatokat; az olasz Gianfranco Bombaci, a római Instituto Europeo di Design (IED) design intézetének vezetője; Calum Nicholson, a jövő nagy társadalmi és ökológiai kérdéseit kutató angol szociálantropológus, a Cambridge-i Egyetem oktatója, valamint Johan Bettum norvég építész professzor, a frankfurti művészeti egyetem programigazgatója.

A magyar pályázók között említi a közlemény Can Togay filmrendezőt és kulturális diplomatát, valamint a MOME két, jelenleg is aktív professzorát: Koós Pál oktatási rektorhelyettest és Vargha Balázst, a Média Intézet igazgatóját is. Az új rektor személyéről 2023 decemberében dönt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.