Nyolc szakma oktatására alkalmas "mini gyártósort" fejlesztettek a győri egyetem szakemberei

Mindössze másfél négyzetméteres, 5G képes, nyolc szakma oktatásához alkalmas demonstrációs és oktatási platformot fejlesztettek a győri Széchenyi István Egyetem szakemberei. "A „mini gyártósor” a fizikai világban hajtja végre mindazt, amit a digitális térben kérünk tőle (és fordítva is), legyen szó csupán fagyiadagolásról vagy akár egy járműipari munkadarab megformálásáról" - írják az Eduline-nak elküldött közleményükben.

  • Eduline

Az egyedülálló találmányt, melynek szabadalmaztatása jelenleg is folyamatban van az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara Automatizálási és Mechatronikai Tanszékének munkatársai fejlesztették a fenntartható technológiai fejlődés jegyében.

Egy olyan automatizálási és robotikai eszközt, egy kiber-fizikai demonstrációs és oktatási platformot fejlesztettünk, amely merőben újszerű és jelentősen eltérő a korábbi berendezésekhez képest. Az eszköz segítségével egy komplett gyártósori folyamatot láttathatunk, de úgy, hogy a fizikai folyamatok digitális mását is valós időben követhetjük nyomon. Ez nagyfokú rugalmasságra ad lehetőséget, hiszen ha a folyamatokba beavatkozunk a digitális térben, annak tapasztalhatjuk a kihatását a fizikai valóságban

– magyarázta Szántó Norbert egyetemi tanársegéd, a Kiber-Fizikai Gyártórendszerek Laboratórium vezetője.

Széchenyi István Egyetem
Monek Gergő Dávid egyetemi tanársegéd hozzátette, az egész rendszer moduláris felépítésű, ennek köszönhetően a használói lépésről lépésre juthatnak el az alapfokú automatizálási ismeretektől a magas szintű digitális tudásig.

"A piacon jelenleg megvásárolható oktatási eszközök esetében fix műveletek valósíthatók meg a rendelkezésre álló eszközök segítségével, a fúró például mindig csak fúrni tud. A mi demonstrációs platformunkból kihagytuk ezeket a fizikai eszközöket, helyettük a műveleteket virtuálisan adjuk hozzá. Ami ma fúró, holnap lehet fagyiadagoló vagy madárkeltető” – hangsúlyozta.

A szakemberek arra a kérdésre, hogy miért vágtak bele az eszköz fejlesztésébe azt válaszolták, ismerik a már meglévő platformok korlátait, tehát azt, hogy egy eszköz általában csak egyféle folyamat oktatására alkalmas, ezért a képzőhelyeknek minden szakmához külön platformot kell vásárolniuk, míg az általuk fejlesztett eszköz összesen négy ágazat – a gépészet, az informatika és távközlés, az elektrotechnika-elektronika, valamint a speciális gép- és járműgyártás – nyolc szakmájának  oktatására alkalmas, ráadásul a méretéből adódóan kis helyen is elfér és kerekekkel mozgatható, tehát teljesen mobil, "akár egy parkolóban is üzemeltethető."

Kifejezett célunk volt, hogy a fiatal generációt is meg tudjuk szólítani, ezért a platform dizájnjára is figyeltünk. LED-világítással láttuk el, érintőkijelzőt alkalmaztunk, minden megfogható, körüljárható. Az interaktivitás a hallgatói, tanulói megértést szolgálja, ezért jó lehetőség a szakképzés számára, annál is inkább, hiszen az egyetem több szakképzési centrummal és számos technikummal együttműködik

– fűzte hozzá Korpai Richárd tanszéki mérnök.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.