Új innovációs stratégiát szavazott meg a parlament: a kormány a Neumann János Program révén kiterjeszti az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére és átnevezi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH) Magyar Kutatási Hálózatra.
A kulturális és Innovációs Minisztérium közleménya szerint a minisztérium stratégiai intézkedéscsomagjának középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül – olvasható az MTI-n. Korábban írtunk arról, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat, amelyről most megszületett a végső döntés és szeptember elsejétől már az új nevet viseli.
Arról a kutatóhálózatról van szó, amely korábban a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozott, de a kormány ezt négy éve leválasztotta a testületről, amely akkor komoly tiltakozásokat váltott ki.
A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket – mondta Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzák a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztik az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére.
A Neumann János Program célja, hogy kiszámítható életpályát biztosítsanak a magyar kutatók számára, kedvezményt adjanak a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzék az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé, világszinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön, a közleményben azt nem fejtik ki, hogy pontosan milyen listán.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
