A kormány 2030-ra Magyarországot a legjobb tíz innovátor ország egyikévé tenné

Új innovációs stratégiát szavazott meg a parlament: a kormány a Neumann János Program révén kiterjeszti az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére és átnevezi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH) Magyar Kutatási Hálózatra.

  • Tornyos Kata

A kulturális és Innovációs Minisztérium közleménya szerint a minisztérium stratégiai intézkedéscsomagjának középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül – olvasható az MTI-n. Korábban írtunk arról, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat, amelyről most megszületett a végső döntés és szeptember elsejétől már az új nevet viseli.

Arról a kutatóhálózatról van szó, amely korábban a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozott, de a kormány ezt négy éve leválasztotta a testületről, amely akkor komoly tiltakozásokat váltott ki.

A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket – mondta Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzák a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztik az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére.

A Neumann János Program célja, hogy kiszámítható életpályát biztosítsanak a magyar kutatók számára, kedvezményt adjanak a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzék az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé, világszinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön, a közleményben azt nem fejtik ki, hogy pontosan milyen listán.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.