A stratégiai szövetség, amelyhez most a Budapesti Gazdasági Egyetem is csatlakozott, a közelmúltban már közel 6 millió eurós összegű támogatásra pályázott az oktatás, a kutatás, az innováció és a társadalmi szolgáltatások közös fejlesztésére.
Szerdán aláírt egy hosszútávú együttműködési szándéknyilatkozatot a Budapesti Gazdasági Egyetem öt másik európai egyetemmel, amelyben meghatározták az együttműködés kereteit és a jövőbeli célokat. Az egyetemek a globális és európai környezeti és felsőoktatási kihívásokra válaszul egy 4+4 éves program megvalósítását tűzték ki célul oktatási, kutatási, innovációs és társadalmi szolgáltatásokra irányuló fejlesztésekkel. Közös képzések, nyári egyetemek, közös kutatási kiválósági központok létrehozása is szerepel a tervek között – árulták el közleményükben.
„Magyarország első számú üzleti egyetemeként, illetve a PRME Champion cím egyedüli magyar tulajdonosaként felelősséget érzünk, hogy európai együttműködések motorja legyünk, amellyel nemcsak hallgatóink nemzetközi tudásának fejlesztését, megosztását segítjük elő, hanem egy újabb nemzetközi közösség létrehozásában is aktívan részt veszünk“
– mondta Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.
Az ENVISAGE stratégiai szövetséghez csatlakozott az egyetem
Az ENVISAGE – European University Network for ENVIsioning Sustainable AGilE transition („Európai egyetemi hálózat a fenntartható agilis átmenet megtervezéséért”) tagjai a német HSW – Wismar University of Applied Sciences, a lengyel Krakow University of Economics, a francia ICN Business School Nancy, a portugál Portucalense University, Porto, valamint az észt Estonian Entrepreneurship University of Applied Sciences, Tallinn és mostmár a magyar BGE is.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
