Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mivel más a pontszámítási szabály, más-más dokumentumokat, igazolásokat kérhetnek tőletek az egyetemek, mint alap- vagy osztatlan képzés esetén. Összeszedtük őket.
Arra figyeljetek, hogy a felsőoktatási intézmények maguk döntik el mire adnak pontot – de a jelentkezők teljesítményét mindenhol egy 100 pontos rendszerben értékelik – ezért egyetemenként eltérő lehet, hogy mit kérnek.
Milyen dokumentumok kellenek?
Diploma
A diplomátok másolatával a mesterképzéshez szükséges alap- vagy osztatlan szak elvégzését igazoljátok.
Felsőfokú tanulmányok igazolása
A felsőfokú tanulmányaitok igazolására az alábbi dokumentumtípusok lehetnek alkalmasak (de ne feledjétek, ezek felsőfokú végzettséget nem igazolnak, nem váltják ki a diplomát):
Többletpontokat igazoló dokumentumok
A többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása itt sem kötelező. Ezek hiánya vagy nem megfelelő benyújtása azonban azt eredményezi, hogy a nem kapjátok meg az esetleges többletpontokat. Mesterképzések esetén csak akkor kapjátok meg a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat, ha megfeleltek a többletpontot érő jogcím meghatározott feltételeinek és azt igazolni is tudjátok. Például az egyetemek eldönthetik, hogy milyen szintű nyelvvizsga ér többletpontot, így lehet, hogy egy B2-es vizsga nem számít ilyen szempontból.
Egyes képzéseken kérhetnek munkatapasztalatot, gyakorlatot igazoló papírt. Ezt a munkáltatótól, gyakorlati helytől szerezhetitek be. Van, ahol önéletrajzot, motivációs levelet vagy a szakmai igazolását, esetleg orvosi igazolást is kérnek. Ezekről a követelményekről az egyetemeken kaphattok információt.
A részletes tájékoztatót itt találjátok.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.