Johannes Hahn költségvetési biztos szerint az Európai Bizottságnak hosszú ideje ugyanazok az elvárásai, így a kormánynak tervezetek helyett döntéseket kellene hozni.
Aggodalmát fejezte ki az unió költségvetési biztosa a visszatartott magyarországi uniós támogatásokkal, elsősorban az Erasmus és a Horizont Európa programokkal kapcsolatban - számolt be róla a hvg.hu. Johannes Hahn szerint már komolyan fennáll a probléma, hogy őszétől nem vehetnek részt az említett programokban a magyar diákok és kutatók, hiszen január óta még mindig nem született megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között a korábban befagyasztott uniós támogatásokról.
Van haladás, de a nagy témákban még messze vagyunk attól, ahol szeretnénk lenni
- mondta a biztos, aki szerint a bizottság hosszú ideje ugyanazokat kéri a magyar kormánytól, ennek ellenére konkrét bejelentések és döntések helyett még csak tervezetekről kaptak tájékoztatást, ami viszont nem elég az ügy értékeléséhez és véleményezéséhez. Hahn szerint emiatt az sem lehetetlen, hogy a 20 milliárd euró felszabadításához szükséges jogállamisági eljárás lezárása átcsúszik a következő Európai Bizottság hivatala alá, EP-választások viszont csak jövő nyáron lesznek, így tehát Magyarország még több mint egy évig maradhat uniós források nélkül.
Az uniós források visszatartásával fenyegető, egyre erősebb politikai zsarolással az a célja a baloldalnak, hogy Magyarországot is belekényszerítsék a háborúba. Magyarország ebben soha nem fog engedni: kimaradunk a háborúból, a magyarok békét akarnak!
- érkezett a reakció a kormány részéről, ami részben még mindig a "dollárbaloldalra" fogja az előrelépés nehézségeit.
| Mi történt az Erasmus ösztöndíjjal? |
Januárban merült fel a lehetősége annak, hogy kimaradhat az Erasmus-programból a 21 modellváltó magyar egyetem. Az EU azért figyelt fel ezekre az intézményekre, mert működési modelljük „nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését”, mert nem vonatkoztak rájuk sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok. Ezzel kapcsolatban érkezett is figyelmeztetés az unió részéről, akik kifogásolták, hogy magasrangú politikai tisztségviselők, például miniszterek is bekerülhettek az alapítványok vezető testületeibe. Bár ebben azóta történtek előrelépések, a kormány – egyelőre – még mindig nem tett eleget az unió követeléseinek, az ügy tehát azóta is megoldatlan, ha pedig májusban sem sikerül megegyezniük, az őszi félévben már nem utazhatnak külföldre az említett egyetemek hallgatói uniós támogatásokból. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
