Az intézmény közleménye szerint azok Erasmus+ helyet elnyert hallgatók is kiutazhatnak a pályázott egyetemre a Budapesti Corvinus Egyetemről, akiket a jelenlegi Erasmus+ keret már nem tudna szponzorálni. Az intézményben arról is döntöttek, hogy a hallgatók milyen forrásokból juthatnak hozzá a szükséges összegekhez.
Bár a Corvinus bízott az Erasmus+ és a Horizont Európa források rendeződésében, legutóbbi közleményében az intézmény vezetősége azt írja; "tekintettel a következő szemeszter közeledtére, korábbi ígéretének megfelelően - miszerint a Corvinus szükség esetén fedezi az Erasmus+-ösztöndíjasok költségeit – a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriuma az 2023. április 24-ei kuratóriumi ülésén meghatározta a pénzügyi részletszabályokat a következő, őszi félévben külföldre induló Erasmus+-helyet elnyert hallgatók finanszírozása ügyében." Ez azonban csak akkor lép életbe "ha a kiutazók támogatási szerződéseinek megkötéséig érvényben marad, hogy alapítványi egyetemek nem részesülhetnek uniós felsőoktatási támogatásokban."
A közlemény szerint abban az esetben, ha egy hallgató pályázott és nyert az Erasmus+-programhoz kapcsolódó esélyegyenlőségi és/vagy tartós betegség pályázaton, 2023/24 őszén még a közvetlen Erasmus+ finanszírozásban részesülhet. Ahogy a Külföldi részképzési főpályázaton Erasmus+-helyet elnyertek is, akiknek sorrendje a főpályázaton elért pontjaik alapján dől el a keret kimerüléséig. Ha pontegyezőségre kerül sor, akkor a támogatás a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatót érinti, de számukra van lehetőség olyan egyéb Erasmus támogatásokkal is élni, mint például a Zöld utazás.
Mi történik, ha elfogy a keret?
Azoknak az egyetemistáknak, akiknek a (még) rendelkezésre álló Erasmus+ pénzügyi keretből nem jut támogatás, de elnyerték helyüket a külföldi részképzésen, a Corvinust fenntartó alapítvány fogja biztosítani az Erasmus+-program szerinti alapösztöndíjjal megegyező összeget - írják.
Ugyanígy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány finanszírozásával utazhatnak majd azok a kiutazó hallgatók is, akik a pályázati kiírás szerint szponzorálást nyernek el (erről a 2023-as évi Nemzetközi részképzési pótpályázat lezárását követően értesülnek az érintettek). Számukra az Erasmus+-program szerinti alapösztöndíjnak és utazási költségnek megfelelő támogatás áll majd rendelkezésre.
Míg azonban az előbbieknek igen, az utóbbi kategóriába tartozó diákoknak már nem lesz lehetőségük egyéb támogatásokat igénybe venni, így a Zöld utazásról is le kell mondaniuk.
A nyertes hallgatók júniusban fognak értesülni arról, mely finanszírozási forma lesz számukra elérhető, augusztusban pedig a tanév tavaszi szemeszterére szóló Erasmus+ finanszírozási szabályokról is tervez hírt adni a Corvinus.
Más egyetemeken is hasonló megoldásokon gondolkodnak
Nem a Corvinus az egyetlen felsőoktatási intézmény, ami fontolóra vette az alternatív forrásból történő finanszírozást. Voltak más egyetemek is, akik ezt ígérték. Januárban például a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó kuratórium elnöke arról döntött, hogy akár saját zsebből is támogatná a nemzetközi csereprogramban diákjait, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) pedig azt fogadta meg, hogy saját ösztöndíjprogramot indít, ha hallgatói nem vehetnek részt az Erasmus+ programban.
| Mi történt az Erasmus ösztöndíjjal? |
Januárban merült fel a lehetősége annak, hogy kimaradhat az Erasmus-programból a 21 modellváltó magyar egyetem. Az EU azért figyelt fel ezekre az intézményekre, mert működési modelljük „nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését”, mert nem vonatkoztak rájuk sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok. Ezzel kapcsolatban érkezett is figyelmeztetés az unió részéről, akik kifogásolták, hogy magasrangú politikai tisztségviselők, például miniszterek is bekerülhettek az alapítványok vezető testületeibe. Bár ebben azóta történtek előrelépések, a kormány – egyelőre – még mindig nem tett eleget az unió követeléseinek, az ügy tehát azóta is megoldatlan, ha pedig májusban sem sikerül megegyezniük, az őszi félévben már nem utazhatnak külföldre az említett egyetemek hallgatói uniós támogatásokból. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
