Az intézmény közleménye szerint azok Erasmus+ helyet elnyert hallgatók is kiutazhatnak a pályázott egyetemre a Budapesti Corvinus Egyetemről, akiket a jelenlegi Erasmus+ keret már nem tudna szponzorálni. Az intézményben arról is döntöttek, hogy a hallgatók milyen forrásokból juthatnak hozzá a szükséges összegekhez.
Bár a Corvinus bízott az Erasmus+ és a Horizont Európa források rendeződésében, legutóbbi közleményében az intézmény vezetősége azt írja; "tekintettel a következő szemeszter közeledtére, korábbi ígéretének megfelelően - miszerint a Corvinus szükség esetén fedezi az Erasmus+-ösztöndíjasok költségeit – a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriuma az 2023. április 24-ei kuratóriumi ülésén meghatározta a pénzügyi részletszabályokat a következő, őszi félévben külföldre induló Erasmus+-helyet elnyert hallgatók finanszírozása ügyében." Ez azonban csak akkor lép életbe "ha a kiutazók támogatási szerződéseinek megkötéséig érvényben marad, hogy alapítványi egyetemek nem részesülhetnek uniós felsőoktatási támogatásokban."
A közlemény szerint abban az esetben, ha egy hallgató pályázott és nyert az Erasmus+-programhoz kapcsolódó esélyegyenlőségi és/vagy tartós betegség pályázaton, 2023/24 őszén még a közvetlen Erasmus+ finanszírozásban részesülhet. Ahogy a Külföldi részképzési főpályázaton Erasmus+-helyet elnyertek is, akiknek sorrendje a főpályázaton elért pontjaik alapján dől el a keret kimerüléséig. Ha pontegyezőségre kerül sor, akkor a támogatás a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatót érinti, de számukra van lehetőség olyan egyéb Erasmus támogatásokkal is élni, mint például a Zöld utazás.
Mi történik, ha elfogy a keret?
Azoknak az egyetemistáknak, akiknek a (még) rendelkezésre álló Erasmus+ pénzügyi keretből nem jut támogatás, de elnyerték helyüket a külföldi részképzésen, a Corvinust fenntartó alapítvány fogja biztosítani az Erasmus+-program szerinti alapösztöndíjjal megegyező összeget - írják.
Ugyanígy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány finanszírozásával utazhatnak majd azok a kiutazó hallgatók is, akik a pályázati kiírás szerint szponzorálást nyernek el (erről a 2023-as évi Nemzetközi részképzési pótpályázat lezárását követően értesülnek az érintettek). Számukra az Erasmus+-program szerinti alapösztöndíjnak és utazási költségnek megfelelő támogatás áll majd rendelkezésre.
Míg azonban az előbbieknek igen, az utóbbi kategóriába tartozó diákoknak már nem lesz lehetőségük egyéb támogatásokat igénybe venni, így a Zöld utazásról is le kell mondaniuk.
A nyertes hallgatók júniusban fognak értesülni arról, mely finanszírozási forma lesz számukra elérhető, augusztusban pedig a tanév tavaszi szemeszterére szóló Erasmus+ finanszírozási szabályokról is tervez hírt adni a Corvinus.
Más egyetemeken is hasonló megoldásokon gondolkodnak
Nem a Corvinus az egyetlen felsőoktatási intézmény, ami fontolóra vette az alternatív forrásból történő finanszírozást. Voltak más egyetemek is, akik ezt ígérték. Januárban például a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó kuratórium elnöke arról döntött, hogy akár saját zsebből is támogatná a nemzetközi csereprogramban diákjait, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) pedig azt fogadta meg, hogy saját ösztöndíjprogramot indít, ha hallgatói nem vehetnek részt az Erasmus+ programban.
| Mi történt az Erasmus ösztöndíjjal? |
Januárban merült fel a lehetősége annak, hogy kimaradhat az Erasmus-programból a 21 modellváltó magyar egyetem. Az EU azért figyelt fel ezekre az intézményekre, mert működési modelljük „nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését”, mert nem vonatkoztak rájuk sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok. Ezzel kapcsolatban érkezett is figyelmeztetés az unió részéről, akik kifogásolták, hogy magasrangú politikai tisztségviselők, például miniszterek is bekerülhettek az alapítványok vezető testületeibe. Bár ebben azóta történtek előrelépések, a kormány – egyelőre – még mindig nem tett eleget az unió követeléseinek, az ügy tehát azóta is megoldatlan, ha pedig májusban sem sikerül megegyezniük, az őszi félévben már nem utazhatnak külföldre az említett egyetemek hallgatói uniós támogatásokból. |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
