Többségi tulajdont vásárolt egy bécsi egyetemben az MCC

Az angol nyelvű képzéseket biztosító Modul Egyetemet még 2007-ben turizmussal foglalkozó magánegyetemként alapították, de programjaik az évek során folyamatosan bővültek.

  • Tarnay Kristóf

Többségi tulajdont szerzett a kormányközeli elitképzőként is ismert Mathias Corvinus Collegium (MCC) a bécsi Modul Egyetemben (MU), derült ki a tehetséggondozó intézmény közleményéből. (Egészen pontosan abban csak annyi szerepelt, hogy tulajdonrészt szereztek, de mivel az anyag címében úgy fogalmaztak, hogy „megvették” a magánintézményt, megkérdeztük az azt kiküldő kommunikációs cég munkatársát, hogy ez pontosan mit jelent. Rajta keresztül válaszolta kérdésünkre az MCC, hogy a többségi tulajdonrész megszerzését.)

Az intézmény weboldalán és közösségi felületein egyébként egyelőre nem találtunk erről információt, viszont az APA OTS-en (ez az osztrák hírügynökségnek nagyjából az MTI közleményeket hozó Országos Sajtószolgálatához hasonló része) megjelent egy közlemény, mely azt írja: az MU 15. évfordulóján a „nemzetköziesítés” jegyében történt meg a tulajdonszerzés. Itt az is szerepel, az eddigi többségi tulajdonos, a Talents Squared Limited adta el részvényeit az MCC-nek az egyetemben.

Az intézménynek az osztrák főváros mellett Kína egyik történelmi fővárosában, Nankingben is zajlik képzése. Illetve korábban volt egy Dubajban is, ám annak 2019-ben visszavonták az akkreditációját. Az MU korábbi közlése szerint helyi partnerükkel új megoldást találtak a már felvett diákok tanulmányainak elvileg idénre tervezett befejezésére. (Új diákokat oda már nem vesznek fel, közben bár 2020-ban közösségi oldalukra még diplomázós csoportképet töltöttek fel, azóta az ottani weboldaluk már nem elérhető.)

Az MCC közlése kiemeli, a felvásárlással nem csak a diákjaik lehetőségei bővülnek, de komoly nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódnak.

Azt is írják: a bővülést a Notre Dame-i Egyetem, a Columbia Egyetem vagy a London School of Economics professzorai segítik. „Így az MCC és a bécsi Modul Egyetem kutatási és oktatási profilja is jelentősen erősíthető” – fogalmaznak. Hozzátéve: a egyetem illeszkedik az MCC profiljába, mert kiscsoportos, mentoráción alapuló, nemzetközi szintű oktatásra épít az intézmény, komoly kutatási háttérrel, személyre szabott tehetségmenedzsmentet folytatva.

Angol képzések, sok hivatkozás

Az angol nyelvű képzéseket biztosító intézményt 2007-ben turizmussal foglalkozó magánegyetemként alapították, de programjaik az évek során folyamatosan bővültek – írja a közlemény. Míg 2007-ben 80 diák számára kínáltak három képzési programot, addig ma már 1100 diák tanul nemzetközi menedzsment, fenntartható fejlődés, alkalmazott adat-tudományok, turizmus és szolgáltatás menedzsment szakokon, 11 különböző képzési program keretében – teszik hozzá. Az egyetemnek alap-, mester-, és doktori képzései érhetők el, tanárai pedig több, mint negyven országból érkeztek.

Ugyanez igaz a hallgatókra is, akik szintén számos helyről érkeznek, 70 százalékuk nemzetközi hallgató.

Mint írják, a U-Multirank rangsor 2020-as kiadása szerint az MU a világ legtöbbet hivatkozott tanulmánnyal rendelkező 25 egyeteme között szerepel. Az egyetemet emellett fenntarthatósági projektjeiért is több alkalommal elismerték. A közlemény csak „Ausztria vezető magánegyetemeként” aposztrofálja, bár ezt konkrétan egyedül ezzel az információval igyekeznek alátámasztani. Nyilván ez egy kevéssé egyértelmű megfogalmazás, több olyan listát is találhatunk, ahol az osztrák magánegyetemek között nem az MU szerepel első helyen, az viszont megtalálható róla, hogy az ország legnagyobb magánintézménye. (Ez a Quacquarelli Symonds oldalán olvasható, amelynek listáján egyébként nem szerepel.)

A közlemény felidézi, hogy az MCC külföldi terjeszkedése nem újdonság, tavaly ősszel például Brüsszelben hoztak létre új központot. Néhány hete pedig a berlini ESMT egyetemmel kötött együttműködést, így évente több mint 20 diák tanulhat ösztöndíjjal Németország náluk. A The Roger Scruton Legacy Foundationnel (mely nevét a 2020-ban elhunyt, Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló konzervatív brit író-filozófusról kapta) is megállapodtak, hogy brit egyetemeken is tanulhassanak MCC-s diákok. „Ebbe a nemzetközi hálózatépítésbe illeszkedik a mostani tulajdonszerzés is” – summázza az MCC közleménye.

A magyar diákok jelenléte nem lesz példa nélküli

Az intézménynek úgy tűnik, magyar hallgatói eddig is voltak. A „hivatásos világutazóként” ismert Gyémánt Balázs például az MBA-képzésükön végzett és szakdolgozatát – nem biztos, hogy MCC-kompatibilis témában – az egyes úticélok meleg férfiaknak való hirdetéséről írta.

(Kiemelt kép a MU bécsi kampuszának bejárata, forrás: Koeltringer, Wikimedia Commons)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.