A mesterséges intelligencia segítségével kapott először jeles osztályzatot a Cardiffi Egyetem egyik hallgatója, de nem ő lehet az egyetlen, aki ChatGPT segítségével ír beadandókat.
A BBC-nek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő egyetemista eddig mindig 2:1-es, körülbelül 60-69 százalékos értékelést kapott a beadandóira, ezért kíváncsiságból kipróbálta, mi történik, ha azokat a mesterséges intelligencia segítségével írja. Míg a januárban leadott saját munkájára ismét 2:1-et kapott, a mesterséges intelligencia segítségével már 1-es szintet ért el, ami 70-100 százalék közötti teljesítményt jelent, ilyen jó jegyet pedig még egyszer sem ért el.
Elmondása szerint ugyanakkor nem az történt, hogy az egész dolgozatát a mesterséges intelligenciával íratta meg, pusztán annyit csinált, hogy olyan kérdéseket tett fel a rendszernek, aminek megválaszolása neki több időbe telt volna.
A lap szerint az érintett egyetem vezetése jelenleg vizsgálja, korlátozzák-e a mesterséges intelligencia használatát, és ha nem, akkor milyen formában fogadják el annak használatát a diákok számonkérései során. A BBC szerint ugyanakkor januárban mintegy 14 443 alkalommal keresték fel a ChatGPT szolgáltatását az egyetem hálózatáról, holott ez a szám decemberben még nulla volt, így joggal feltételezhető, hogy nem az említett diák az egyetlen, aki annak segítségével írta a dolgozatát.
Ennek ellenére a Cardiffi Egyetem egyelőre nem látja jelét annak, hogy ChatGPT-t csalás miatt keresték fel a hallgatók, szerintük ugyanis a legtöbb lekérdezést kutatók indították. Hozzátették, nagyon komolyan veszik az akadémiai visszaéléseket, így a plágiumot is, a hallgatók szerint ugyanakkor erről szó sincs, hiszen a mesterséges intelligencia hatása a munkájában észrevehetetlen, azt csak bizonyos tartalmak generálására használják, amelyeket később módosítanak és forrásként használnak a tanulmányaikban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
