A mesterséges intelligencia segítségével kapott először jeles osztályzatot a Cardiffi Egyetem egyik hallgatója, de nem ő lehet az egyetlen, aki ChatGPT segítségével ír beadandókat.
A BBC-nek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő egyetemista eddig mindig 2:1-es, körülbelül 60-69 százalékos értékelést kapott a beadandóira, ezért kíváncsiságból kipróbálta, mi történik, ha azokat a mesterséges intelligencia segítségével írja. Míg a januárban leadott saját munkájára ismét 2:1-et kapott, a mesterséges intelligencia segítségével már 1-es szintet ért el, ami 70-100 százalék közötti teljesítményt jelent, ilyen jó jegyet pedig még egyszer sem ért el.
Elmondása szerint ugyanakkor nem az történt, hogy az egész dolgozatát a mesterséges intelligenciával íratta meg, pusztán annyit csinált, hogy olyan kérdéseket tett fel a rendszernek, aminek megválaszolása neki több időbe telt volna.
A lap szerint az érintett egyetem vezetése jelenleg vizsgálja, korlátozzák-e a mesterséges intelligencia használatát, és ha nem, akkor milyen formában fogadják el annak használatát a diákok számonkérései során. A BBC szerint ugyanakkor januárban mintegy 14 443 alkalommal keresték fel a ChatGPT szolgáltatását az egyetem hálózatáról, holott ez a szám decemberben még nulla volt, így joggal feltételezhető, hogy nem az említett diák az egyetlen, aki annak segítségével írta a dolgozatát.
Ennek ellenére a Cardiffi Egyetem egyelőre nem látja jelét annak, hogy ChatGPT-t csalás miatt keresték fel a hallgatók, szerintük ugyanis a legtöbb lekérdezést kutatók indították. Hozzátették, nagyon komolyan veszik az akadémiai visszaéléseket, így a plágiumot is, a hallgatók szerint ugyanakkor erről szó sincs, hiszen a mesterséges intelligencia hatása a munkájában észrevehetetlen, azt csak bizonyos tartalmak generálására használják, amelyeket később módosítanak és forrásként használnak a tanulmányaikban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
