A kijevi orvosi egyetem szerint ők felelősek a saját életükért.
Dühösek azok az ázsiai és afrikai egyetemisták, akik elmenekültek Ukrajnából a háború kitörésekor, de most vissza kellene menniük letenni a diplomához kulcsfontosságú vizsgájukat, írja az Euronews cikke alapján a hvg.hu. Hozzátéve: az ország orosz megtámadása előtt még 76 ezer külföldi diák tanult az orvosi szakokon Ukrajnában, de közülük csak néhányan tértek vissza. Velük a Kijevi Orvosi Egyetem azt közölte:
„ők felelősek saját biztonságukért és életükért”.
Miközben, ha úgy döntenek, nem mennek vissza súlyos kockázatot vállalva, veszélybe kerülne a több éves tanulmányuk. Az európai hírcsatornának egy, csak a monogramjával S.-ként megnevezett, Kijevben vizsgázott diák azt mesélte, hétszer kellett megszakítani a vizsgát rakétariadó miatt, ami így reggel 9-től délután 4-ig tartott, ráadásul a terem hideg volt, és szinte semmi fény nem volt. „Mind az 50 ember, aki velem együtt vizsgázott, megbukott” – emlékezett vissza a Donyecki Egyetem jemeni orvostanhallgatója, akinek úgy kell újra vizsgáznia, hogy fogalma sincs, mi lesz a helyzet egy év múlva.
Az ukrán egészségügyi minisztérium vizsgabizottsága szerint azok a hallgatók, akiknek nem sikerült az úgynevezett Krok 2 vizsga, bár három éven belül újra letehetik azt, legalább egy évet várniuk kell. Ez azt jelenti, hogy az utolsó évfolyamon újra le kell vizsgázniuk, és az éves tandíjat is ki kell fizetniük. A csatornának többen egyébként azt állították, hogy zaporizzsjai társaik úgy kapták meg a diplomát, hogy nem is tették le az utolsó vizsgát. Az ukrán egészségügyi tárca a tiltakozások hatására közel egy hónapja egyébként azt közölte, felterjesztenek egy javaslatot, hogy az országot elhagyó diákok a kijelölt minősítő vizsgaközpontokban is letehessék a vizsgákat, de erről azóta nem tudni részleteket.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
