Dühösek az ázsiai és afrikai egyetemisták, akiknek vissza kell menniük vizsgázni Ukrajnába

A kijevi orvosi egyetem szerint ők felelősek a saját életükért.

  • Eduline

Dühösek azok az ázsiai és afrikai egyetemisták, akik elmenekültek Ukrajnából a háború kitörésekor, de most vissza kellene menniük letenni a diplomához kulcsfontosságú vizsgájukat, írja az Euronews cikke alapján a hvg.hu. Hozzátéve: az ország orosz megtámadása előtt még 76 ezer külföldi diák tanult az orvosi szakokon Ukrajnában, de közülük csak néhányan tértek vissza. Velük a Kijevi Orvosi Egyetem azt közölte:

„ők felelősek saját biztonságukért és életükért”.

Miközben, ha úgy döntenek, nem mennek vissza súlyos kockázatot vállalva, veszélybe kerülne a több éves tanulmányuk. Az európai hírcsatornának egy, csak a monogramjával S.-ként megnevezett, Kijevben vizsgázott diák azt mesélte, hétszer kellett megszakítani a vizsgát rakétariadó miatt, ami így reggel 9-től délután 4-ig tartott, ráadásul a terem hideg volt, és szinte semmi fény nem volt. „Mind az 50 ember, aki velem együtt vizsgázott, megbukott” – emlékezett vissza a Donyecki Egyetem jemeni orvostanhallgatója, akinek úgy kell újra vizsgáznia, hogy fogalma sincs, mi lesz a helyzet egy év múlva.

Az ukrán egészségügyi minisztérium vizsgabizottsága szerint azok a hallgatók, akiknek nem sikerült az úgynevezett Krok 2 vizsga, bár három éven belül újra letehetik azt, legalább egy évet várniuk kell. Ez azt jelenti, hogy az utolsó évfolyamon újra le kell vizsgázniuk, és az éves tandíjat is ki kell fizetniük. A csatornának többen egyébként azt állították, hogy zaporizzsjai társaik úgy kapták meg a diplomát, hogy nem is tették le az utolsó vizsgát. Az ukrán egészségügyi tárca a tiltakozások hatására közel egy hónapja egyébként azt közölte, felterjesztenek egy javaslatot, hogy az országot elhagyó diákok a kijelölt minősítő vizsgaközpontokban is letehessék a vizsgákat, de erről azóta nem tudni részleteket.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.