Dühösek az ázsiai és afrikai egyetemisták, akiknek vissza kell menniük vizsgázni Ukrajnába

A kijevi orvosi egyetem szerint ők felelősek a saját életükért.

  • Eduline

Dühösek azok az ázsiai és afrikai egyetemisták, akik elmenekültek Ukrajnából a háború kitörésekor, de most vissza kellene menniük letenni a diplomához kulcsfontosságú vizsgájukat, írja az Euronews cikke alapján a hvg.hu. Hozzátéve: az ország orosz megtámadása előtt még 76 ezer külföldi diák tanult az orvosi szakokon Ukrajnában, de közülük csak néhányan tértek vissza. Velük a Kijevi Orvosi Egyetem azt közölte:

„ők felelősek saját biztonságukért és életükért”.

Miközben, ha úgy döntenek, nem mennek vissza súlyos kockázatot vállalva, veszélybe kerülne a több éves tanulmányuk. Az európai hírcsatornának egy, csak a monogramjával S.-ként megnevezett, Kijevben vizsgázott diák azt mesélte, hétszer kellett megszakítani a vizsgát rakétariadó miatt, ami így reggel 9-től délután 4-ig tartott, ráadásul a terem hideg volt, és szinte semmi fény nem volt. „Mind az 50 ember, aki velem együtt vizsgázott, megbukott” – emlékezett vissza a Donyecki Egyetem jemeni orvostanhallgatója, akinek úgy kell újra vizsgáznia, hogy fogalma sincs, mi lesz a helyzet egy év múlva.

Az ukrán egészségügyi minisztérium vizsgabizottsága szerint azok a hallgatók, akiknek nem sikerült az úgynevezett Krok 2 vizsga, bár három éven belül újra letehetik azt, legalább egy évet várniuk kell. Ez azt jelenti, hogy az utolsó évfolyamon újra le kell vizsgázniuk, és az éves tandíjat is ki kell fizetniük. A csatornának többen egyébként azt állították, hogy zaporizzsjai társaik úgy kapták meg a diplomát, hogy nem is tették le az utolsó vizsgát. Az ukrán egészségügyi tárca a tiltakozások hatására közel egy hónapja egyébként azt közölte, felterjesztenek egy javaslatot, hogy az országot elhagyó diákok a kijelölt minősítő vizsgaközpontokban is letehessék a vizsgákat, de erről azóta nem tudni részleteket.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.