Franciaország helyett Albánia? A következő tanévben 280 millió forintot költ a kormány egy Közép-európai csereprogramra

Ez minden eddiginél magasabb összeg - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

  • Csik Veronika

Még mindig nincs megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között az Erasmus és a Horizont csereprogramok jövőjéről. A kormány viszont nagy erőkkel figyel a nemzetközi csere- és kutatóprogramokra. Ahogy korábban megírtuk, nemrég azonnali, 5 milliárdos támogatást kaptak a modellváltó egyetemeknek a Horizont program helyett, most egy másik nemzetközi csereprogramot erősítene a kormány.

A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies) program célja, hogy tizenhat európai ország egyetemei között lehetővé tegye "a hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítását", speciális kurzusok és hallgatói kirándulások szervezését.

A programban Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia akkreditált felsőoktatási intézményei látogathatók.

A minisztérium kiemelte az MTI-nek, elkötelezettek a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése "mellett és ezzel az emeléssel Magyarország az összes CEEPUS tagállam közül a legmagasabb emelést hajtotta végre az előző időszakokhoz képest, így Ausztria mellett Magyarország támogatja a legnagyobb mértékben a CEEPUS felsőoktatási hálózatokat.

Zárásként hozzátették, "az Erasmus+ elérhetősége 2023-ban is folyamatosan biztosított, sőt az állam garantálja a program jövő évi folytatását is, bárhogy alakulnak a tárgyalások Brüsszellel".

Az Erasmus-ügyről itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.