Franciaország helyett Albánia? A következő tanévben 280 millió forintot költ a kormány egy Közép-európai csereprogramra

Ez minden eddiginél magasabb összeg - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

  • Csik Veronika

Még mindig nincs megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között az Erasmus és a Horizont csereprogramok jövőjéről. A kormány viszont nagy erőkkel figyel a nemzetközi csere- és kutatóprogramokra. Ahogy korábban megírtuk, nemrég azonnali, 5 milliárdos támogatást kaptak a modellváltó egyetemeknek a Horizont program helyett, most egy másik nemzetközi csereprogramot erősítene a kormány.

A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies) program célja, hogy tizenhat európai ország egyetemei között lehetővé tegye "a hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítását", speciális kurzusok és hallgatói kirándulások szervezését.

A programban Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia akkreditált felsőoktatási intézményei látogathatók.

A minisztérium kiemelte az MTI-nek, elkötelezettek a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése "mellett és ezzel az emeléssel Magyarország az összes CEEPUS tagállam közül a legmagasabb emelést hajtotta végre az előző időszakokhoz képest, így Ausztria mellett Magyarország támogatja a legnagyobb mértékben a CEEPUS felsőoktatási hálózatokat.

Zárásként hozzátették, "az Erasmus+ elérhetősége 2023-ban is folyamatosan biztosított, sőt az állam garantálja a program jövő évi folytatását is, bárhogy alakulnak a tárgyalások Brüsszellel".

Az Erasmus-ügyről itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.