A segítséget azok az egyetemek kapják, amelyeket "Brüsszel diszkriminatív döntése kizárna a Horizont kutatási együttműködésekből" - fogalmazott a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
A minisztérium szerint "Brüsszel visszaél a hatalmával", mert az egyetemeket, oktatókat és diákokat bünteti azzal, hogy nem akarja odaadni a Magyarországnak járó forrásokat,
ezért a kormány úgy döntött, hogy 5 milliárd forintos azonnali segítséget nyújt az érintett egyetemeknek.
Így kilenc magyar egyetem 12 pályázata esetében nyílik meg a lehetőség arra, hogy társult tagként részt vegyen a kutatási együttműködésekben és végezzen olyan nemzetközi kutatásokat, amelyek költségeire egyelőre nincs finanszírozás. Ezt Hankó Balázs helyettes államtitkár egyébként külön, drámai videóban is bejelentette:
Továbbra sincs megállapodás
Az Európai Bizottságnak nem bizonyult elégnek a kormány korábbi javaslata, amely alapján a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumi tagságát maximumát 6+6 évben korlátoznák, államtitkári pozíciótól fölfelé pedig összeférhetetlennek minősítenék ahhoz, hogy az Erasmus+ és Horizont Európa programokból decemberben kizárt modellváltó egyetemek újra szerződhessenek az Európai Unióval.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
