Vajon elég lesz az Európai Bizottságnak a kormány javaslata?

Szakértők szerint "csak a jéghegy csúcsa", hogy aktív politikusok ültek az egyetemi kuratóriumok élén, a probléma ennél sokkal mélyebb.

  • Eduline

Még zajlik a kormány javaslatának kiértékelése, de brüsszeli források szerint már találtak kivetnivalót a kormány által benyújtott csomagban – írja a Portfolio.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós forrásokért felelős miniszter múlt héten mondta el a Hír TV-nek, hogy a kormány államtitkári szinttől felfelé összeférhetetlennek nyilvánítaná a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokban a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel, és 6+6 évben maximalizálnák a mandátum időtartamát, így felelnének meg az Európai Bizottságnak, hogy nyárra megérkezzenek a korábban határozatlan időre megvont támogatások az Erasmus+ és Horizont Európa programhoz.

A lap értesülései és Zászkaliczky Márton, a kutatókat tömörítő Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tagja szerint ez azonban csak „a jéghegy csúcsa”. A kutató a Science Businessnek azt mondta, szerinte most arról folyik a vita, hogy államtitkárok vagy polgármesterek legyenek-e az alapítványok élén, ez azonban „csak egy trükk”, mert a valódi kérdés valójában az, hogy „kinek kellene kineveznie ezeket a kuratóriumokat, és mekkora hatalommal kellene rendelkezniük ezeknek az alapítványoknak”.

A Science Business szerint közérdekű vagyonkezelő szervezetek más európai országokban is működnek, és az sem ritka, hogy politikusok ülnek az egyetemek kuratóriumaiban, az ADF tagja szerint azonban jelentős a különbség a külföldi és a magyar forma között. Míg ugyanis máshol az aktív politikusok csak felügyeleti vagy tanácsadói szerepeket látnak el, a szenátusok és egyetemi testületek pedig korlátozzák a jogaikat, addig Magyarországon az alapítványok hatalma erősebb az egyetemi szervezeteknél.

Zászkaliczky Márton szerint a legfőbb probléma Magyarországon, hogy az alapítványok tulajdonképpen saját magukat ellenőrzik, hiszen a korábbi tagokat a kormány, az újakat pedig a jelenlegi tagok nevezték ki. Bár papíron így függetlennek számítanak, egy 2022-es jogállamisági jelentésben Brüsszel megállapította, hogy a tagok több mint 70 százaléka vagy a kormánnyal vagy személyesen a miniszterelnökkel áll kapcsolatban.

"A 106 igazgatósági tag közül becslések szerint kevesebb mint 25 százalék rendelkezik tudományos háttérrel, és mindössze három személynek van releváns nemzetközi szakmai karrierje" - áll a jelentésben.

Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora abszurdnak nevezte a közalapítványi kezelést, mivel szerinte a kormány az alapítványok haszonélvezőivé tette a kuratóriumokat, amelyek amellett, hogy közpénzeket kapnak, azok felhasználásáról is maguk dönthetnek. "Amivel rendelkezünk, az egy vagyonkezelő cég, amelynek megengedik, hogy profitra törekedjen" – mondta a Science Businessnek.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.