Ennyi ideig tart elhelyezkedni a legnépszerűbb szakokon szerzett diplomákkal

Az egyetemi felvételikor nehéz eldönteni, hogy melyik szakra érdemes jelentkezni, illetve, hogy melyik kerüljön az első helyre a listán. Az érdeklődés, várható fizetés és a szak nehézsége mellett érdemes lehet a keresletet is figyelembe venni: hogy mire számíthattok, ha kikerültök a munkaerőpiacra. Ehhez most összegyűjtöttük nektek, hogy a különböző szakokon szerzett diplomával átlagosan mennyi időn belül tudtak elhelyezkedni azok, akik már végeztek.

  • Tornyos Kata

A koronavírus-járvány teljesen felforgatta a munkaerőpiacot, és a helyzet a jelenlegi gazdasági helyzetben sem egyszerűbb. Az álláskeresőknek egyes területeken kiélezett versenyre kell számítaniuk, ami főleg a kevés tapasztalattal rendelkező pályakezdőknek okozhat nehézségeket.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrisseb felmérésében feltérképezték, hogy átlagosan hány hónapon belül tudtak elhelyezkedni a frissen végzettek a diplomaszerzés után. Ez a felmérés még 2020-ban készült, így azóta valamennyire változhattak az adatok, de még így is jól megmutatják a szakok közötti különbségeket.

Mutatjuk, hogy a legnépszerűbb szakokon mire számíthattok:

  • gazdálkodási és menedzsment: 1,4 hónap
  • kereskedelem és marketing: 1,36 hónap
  • turizmus-vendéglátás: 1,66 hónap
  • gazdaságinformatikus: 1,11 hónap
  • mérnökinformatikus: 1,04 hónap
  • jogász: 3,09 hónap
  • pszichológia: 1,87 hónap
  • anglisztika: 2,18 hónap
  • építészmérnöki: 1,71 hónap
  • építőmérnöki: 1,31 hónap
  • gépészmérnöki: 1,55 hónap
  • kommunikáció-és médiatudomány: 1,97 hónap
  • szociológia: 1,82 hónap
  • osztatlan tanári képzés: 0,94 hónap
  • biológia: 1,96 hónap
  • általános orvos: 2,52 hónap
  • fogorvos: 2,94 hónap
  • gyógyszerész: 2,16 hónap

 

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.