Február 15-ig minden leendő egyetemista beadta a jelentkezését: a tanulással járó kiadások magasak, a lakhatás az egyik legégetőbb kérdés. Ki kerülhet be kollégiumba, és mennyit kell fizetni? Emelkedhetnek az árak az energiaválság miatt?
A kollégiumért a hallgatók komfortfokozattól függően fix árat fizetnek
- magyarázza Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, vagyis a díjak alapvetően az energiaválság hatására nem emelkedhetnek. Akkor sem, ha az intézményeknek – egyetemeknek és kollégiumoknak is – az utóbbi hónapokban komolyan megemelkedett a rezsiköltsége.
A kollégiumi díjak csak akkor nőhetnek, ha az egyetemek olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amellyel az egyes lakóegységek „komfortfokozatot ugranak”, és magasabb árkategóriába kerülnek. Önmagában a legalacsonyabb komfortfokozatú szoba díja nem lehet magasabb, mint a rendeletben meghatározott összeg – azaz havi 9320 forint, a legmagasabb komfortfokozatú szobák havidíja pedig maximum 17 475 forint lehet.
Az egyetemek tehát nem emelhetnek árat, viszont ha a kollégiumi rendelettel összefüggésben módosítják a kollégiumi normatívát, akkor az intézményeknek a kollégiumokra fordítható kerete is növekszik. „Innen el lehet indulni két irányba: az egyetemek dönthetnek úgy, hogy fejlesztésekre fordítják a pluszként megjelenő összeget, de dönthetnek úgy is, hogy nem a meglévő szobákat és épületeket korszerűsítik, hanem bővítik a férőhelyszámot” – magyarázza a HÖOK elnöke. Mindehhez viszont az kell, hogy változzon az aktuális normatíva.
Minden évben nagy a harc a helyekért
Az egyetemisták évek óta komoly lakhatási válsággal néznek szembe: nincs elegendő kollégiumi férőhely, az albérletek ára pedig egyre magasabb lett az utóbbi években.
„Talán romlott is a helyzet az utóbbi időszakban, például ha megnézzük mennyibe kerül egy albérletet fenntartani Budapesten” – emeli ki a HÖOK elnöke. "Persze Budapest és a vidéki városok között nagy különbség van. Vidéken ugyanis van olyan kollégium, ahol a túljelentkezés nem jelentős. Ellenben Budapesten a helyhiány egy folyamatosan aktuális téma" – teszi hozzá.
A helyzet megoldására született a Diákváros ötlete évekkel ezelőtt, a projekt azonban nem halad a tervezett ütemben. "A diákváros kérdésében semmilyen előrelépés nem történt két éve. Az alapkoncepciója az volt, hogy 12 ezer egyetemistának biztosítson lakhatást" - mondja Eszterhai Marcell. Ez a 12 ezer férőhely azóta is hiányzik a rendszerből.
A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre a 2022-es felvételi ponthatárok kihirdetése után azt mondta: Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség.
A 2016-os fejlesztési stratégia alapján felújított, megépített első néhány kollégiumot már átadták – így például Győrben felépült egy új kollégiumi szárny a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak, de voltak fejlesztések Szarvason és Kecskeméten is. Az viszont már most biztosnak tűnik, hogy a kormány kollégiumfejlesztési stratégiájában szereplő 2023-as határidőre a Diákváros épületei nem készülnek majd el, legalábbis Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár korábban úgy nyilatkozott: 2024-ig sem (a Diákváros területére tervezett) a Fudan-campus, sem a Diákváros építése nem indul el.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
