Február 15-ig minden leendő egyetemista beadta a jelentkezését: a tanulással járó kiadások magasak, a lakhatás az egyik legégetőbb kérdés. Ki kerülhet be kollégiumba, és mennyit kell fizetni? Emelkedhetnek az árak az energiaválság miatt?
A kollégiumért a hallgatók komfortfokozattól függően fix árat fizetnek
- magyarázza Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, vagyis a díjak alapvetően az energiaválság hatására nem emelkedhetnek. Akkor sem, ha az intézményeknek – egyetemeknek és kollégiumoknak is – az utóbbi hónapokban komolyan megemelkedett a rezsiköltsége.
A kollégiumi díjak csak akkor nőhetnek, ha az egyetemek olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amellyel az egyes lakóegységek „komfortfokozatot ugranak”, és magasabb árkategóriába kerülnek. Önmagában a legalacsonyabb komfortfokozatú szoba díja nem lehet magasabb, mint a rendeletben meghatározott összeg – azaz havi 9320 forint, a legmagasabb komfortfokozatú szobák havidíja pedig maximum 17 475 forint lehet.
Az egyetemek tehát nem emelhetnek árat, viszont ha a kollégiumi rendelettel összefüggésben módosítják a kollégiumi normatívát, akkor az intézményeknek a kollégiumokra fordítható kerete is növekszik. „Innen el lehet indulni két irányba: az egyetemek dönthetnek úgy, hogy fejlesztésekre fordítják a pluszként megjelenő összeget, de dönthetnek úgy is, hogy nem a meglévő szobákat és épületeket korszerűsítik, hanem bővítik a férőhelyszámot” – magyarázza a HÖOK elnöke. Mindehhez viszont az kell, hogy változzon az aktuális normatíva.
Minden évben nagy a harc a helyekért
Az egyetemisták évek óta komoly lakhatási válsággal néznek szembe: nincs elegendő kollégiumi férőhely, az albérletek ára pedig egyre magasabb lett az utóbbi években.
„Talán romlott is a helyzet az utóbbi időszakban, például ha megnézzük mennyibe kerül egy albérletet fenntartani Budapesten” – emeli ki a HÖOK elnöke. "Persze Budapest és a vidéki városok között nagy különbség van. Vidéken ugyanis van olyan kollégium, ahol a túljelentkezés nem jelentős. Ellenben Budapesten a helyhiány egy folyamatosan aktuális téma" – teszi hozzá.
A helyzet megoldására született a Diákváros ötlete évekkel ezelőtt, a projekt azonban nem halad a tervezett ütemben. "A diákváros kérdésében semmilyen előrelépés nem történt két éve. Az alapkoncepciója az volt, hogy 12 ezer egyetemistának biztosítson lakhatást" - mondja Eszterhai Marcell. Ez a 12 ezer férőhely azóta is hiányzik a rendszerből.
A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre a 2022-es felvételi ponthatárok kihirdetése után azt mondta: Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség.
A 2016-os fejlesztési stratégia alapján felújított, megépített első néhány kollégiumot már átadták – így például Győrben felépült egy új kollégiumi szárny a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak, de voltak fejlesztések Szarvason és Kecskeméten is. Az viszont már most biztosnak tűnik, hogy a kormány kollégiumfejlesztési stratégiájában szereplő 2023-as határidőre a Diákváros épületei nem készülnek majd el, legalábbis Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár korábban úgy nyilatkozott: 2024-ig sem (a Diákváros területére tervezett) a Fudan-campus, sem a Diákváros építése nem indul el.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
