Február 15-ig minden leendő egyetemista beadta a jelentkezését: a tanulással járó kiadások magasak, a lakhatás az egyik legégetőbb kérdés. Ki kerülhet be kollégiumba, és mennyit kell fizetni? Emelkedhetnek az árak az energiaválság miatt?
A kollégiumért a hallgatók komfortfokozattól függően fix árat fizetnek
- magyarázza Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, vagyis a díjak alapvetően az energiaválság hatására nem emelkedhetnek. Akkor sem, ha az intézményeknek – egyetemeknek és kollégiumoknak is – az utóbbi hónapokban komolyan megemelkedett a rezsiköltsége.
A kollégiumi díjak csak akkor nőhetnek, ha az egyetemek olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amellyel az egyes lakóegységek „komfortfokozatot ugranak”, és magasabb árkategóriába kerülnek. Önmagában a legalacsonyabb komfortfokozatú szoba díja nem lehet magasabb, mint a rendeletben meghatározott összeg – azaz havi 9320 forint, a legmagasabb komfortfokozatú szobák havidíja pedig maximum 17 475 forint lehet.
Az egyetemek tehát nem emelhetnek árat, viszont ha a kollégiumi rendelettel összefüggésben módosítják a kollégiumi normatívát, akkor az intézményeknek a kollégiumokra fordítható kerete is növekszik. „Innen el lehet indulni két irányba: az egyetemek dönthetnek úgy, hogy fejlesztésekre fordítják a pluszként megjelenő összeget, de dönthetnek úgy is, hogy nem a meglévő szobákat és épületeket korszerűsítik, hanem bővítik a férőhelyszámot” – magyarázza a HÖOK elnöke. Mindehhez viszont az kell, hogy változzon az aktuális normatíva.
Minden évben nagy a harc a helyekért
Az egyetemisták évek óta komoly lakhatási válsággal néznek szembe: nincs elegendő kollégiumi férőhely, az albérletek ára pedig egyre magasabb lett az utóbbi években.
„Talán romlott is a helyzet az utóbbi időszakban, például ha megnézzük mennyibe kerül egy albérletet fenntartani Budapesten” – emeli ki a HÖOK elnöke. "Persze Budapest és a vidéki városok között nagy különbség van. Vidéken ugyanis van olyan kollégium, ahol a túljelentkezés nem jelentős. Ellenben Budapesten a helyhiány egy folyamatosan aktuális téma" – teszi hozzá.
A helyzet megoldására született a Diákváros ötlete évekkel ezelőtt, a projekt azonban nem halad a tervezett ütemben. "A diákváros kérdésében semmilyen előrelépés nem történt két éve. Az alapkoncepciója az volt, hogy 12 ezer egyetemistának biztosítson lakhatást" - mondja Eszterhai Marcell. Ez a 12 ezer férőhely azóta is hiányzik a rendszerből.
A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre a 2022-es felvételi ponthatárok kihirdetése után azt mondta: Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség.
A 2016-os fejlesztési stratégia alapján felújított, megépített első néhány kollégiumot már átadták – így például Győrben felépült egy új kollégiumi szárny a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak, de voltak fejlesztések Szarvason és Kecskeméten is. Az viszont már most biztosnak tűnik, hogy a kormány kollégiumfejlesztési stratégiájában szereplő 2023-as határidőre a Diákváros épületei nem készülnek majd el, legalábbis Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár korábban úgy nyilatkozott: 2024-ig sem (a Diákváros területére tervezett) a Fudan-campus, sem a Diákváros építése nem indul el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
