Állami ösztöndíjas képzésen tanultok? Így számolhatjátok ki, meddig maradhattok még ingyenes képzésen

Akár most felvételiztek, akár már egyetemisták vagytok, egy nagyon fontos szabályt ismernetek kell: hány államilag támogatott félévvel számolhattok a tanulmányaitok során. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Főszabály szerint összesen tizenkét félévig tanulhattok a felsőoktatásban (felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben) magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben - ez az az úgynevezett támogatási idő. Ha ezt mint "elhasználtátok", csak önköltséges képzési formában tanulhattok tovább - akkor is, ha ez egyébként pont egy képzés kellős közepén történik.

A főszabály alól persze vannak kivételek:

  • osztatlan képzés esetén, ha a képzési idő meghaladja a tíz félévet, a támogatási idő legfeljebb tizennégy félév (pl. általános orvos képzésben 14 félév) lehet;
  • a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét az egyetem legfeljebb négy félévvel megnövelheti;
  • a doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb 8 félév lehet, és nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.

Mit kell és mit nem kell figyelembe venni a számolgatásnál?

Ha valaki párhuzamosan több képzést folytat, félévente minden képzésén elhasznál egy-egy félévet a támogatási idejéből. Illetve a támogatási idő számításakor mind a 2012 előtt indult állami támogatott finanszírozási formájú féléveket, mind a magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formájú féléveket figyelembe kell venni.

Ezzel szemben nem számít bele a 12 félévbe:

  • a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni, és a hallgató indoklással ellátott erre vonatkozó kérelmét a felsőoktatási intézmény elfogadta;
  • azt a félévet, amelyet a hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesített.

Azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, a még felhasználható támogatási idejükről itt tájékozódhatnak, ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosítójuk megadása után.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.