Évek óta a tíz legnépszerűbb alapképzés között szerepel a kommunikáció-és médiatudomány, amire 2022-ben összesen 3801 fő jelentkezett. Mutatjuk, milyen eredményekkel kerülnek be ide a felvételizők, és hogy melyek a legnépszerűbb egyetemek.
Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített rangsor élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.
A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.
Az örök kedvenc: kommunikáció- és médiatudomány
A kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti, az alapképzésüket összesen 279-en jelölték meg első helyen tavaly, a felvettek a maximális 500-ból átlagosan 452 pontot értek el a felvételin, heten döntős helyet szereztek valamelyik középiskolai versenyen, és kivétel nélkül mindenkinek van nyelvvizsgája.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
Hasonló eredményeket értek el a Budapesti Corvinus Egyetem médiatudományi képzésének jelentkezői is. A képzésre összesen 201 elsőhelyes jelentkező felvételizett, akik szintén extrém magas, 449 pontos átlaggal és 100%-os nyelvvizsgaaránnyal kerültek be. De népszerű volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kommunikációs képzése is, amelyet 158-an jelöltek meg az első helyen, a felvettek átlagosan 427 ponttal kerültek be.
A lista negyedik helyét elfoglaló Debreceni Egyetem elsőévesei szintén 100%-os nyelvvizsgázási aránnyal és 439 pontos átlaggal kerültek be a képzésre, az ötödik helyet végzett Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói közül pedig hárman szereztek helyezést valamelyik középiskolai versenyen, és több mint 98 százalékuk érkezett nyelvvizsgával az egyetemre.
A hatodik helyet a Szegedi Tudományegyetem, a hetediket pedig a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkara szerezte meg. Előbbi intézmény hallgatói 403, utóbbié pedig átlagosan 412 pontot szereztek a felvételin , és szintén nagyon magas, 90 százalékot meghaladó arányban szereztek már az egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt legalább középfokú nyelvvizsgát.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
