Új rangsor kommunikáció szakra készülő felvételizőknek: hol tanulnak a legjobb eredményű hallgatók?

Évek óta a tíz legnépszerűbb alapképzés között szerepel a kommunikáció-és médiatudomány, amire 2022-ben összesen 3801 fő jelentkezett. Mutatjuk, milyen eredményekkel kerülnek be ide a felvételizők, és hogy melyek a legnépszerűbb egyetemek.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített rangsor élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.

A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.

Az örök kedvenc: kommunikáció- és médiatudomány

A kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti, az alapképzésüket összesen 279-en jelölték meg első helyen tavaly, a felvettek a maximális 500-ból átlagosan 452 pontot értek el a felvételin, heten döntős helyet szereztek valamelyik középiskolai versenyen, és kivétel nélkül mindenkinek van nyelvvizsgája.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Hasonló eredményeket értek el a Budapesti Corvinus Egyetem médiatudományi képzésének jelentkezői is. A képzésre összesen 201 elsőhelyes jelentkező felvételizett, akik szintén extrém magas, 449 pontos átlaggal és 100%-os nyelvvizsgaaránnyal kerültek be. De népszerű volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kommunikációs képzése is, amelyet 158-an jelöltek meg az első helyen, a felvettek átlagosan 427 ponttal kerültek be.

A lista negyedik helyét elfoglaló Debreceni Egyetem elsőévesei szintén 100%-os nyelvvizsgázási aránnyal és 439 pontos átlaggal kerültek be a képzésre, az ötödik helyet végzett Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói közül pedig hárman szereztek helyezést valamelyik középiskolai versenyen, és több mint 98 százalékuk érkezett nyelvvizsgával az egyetemre.

A hatodik helyet a Szegedi Tudományegyetem, a hetediket pedig a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkara szerezte meg. Előbbi intézmény hallgatói 403, utóbbié pedig átlagosan 412 pontot szereztek a felvételin , és szintén nagyon magas, 90 százalékot meghaladó arányban szereztek már az egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt legalább középfokú nyelvvizsgát.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.