Új rangsor kommunikáció szakra készülő felvételizőknek: hol tanulnak a legjobb eredményű hallgatók?

Évek óta a tíz legnépszerűbb alapképzés között szerepel a kommunikáció-és médiatudomány, amire 2022-ben összesen 3801 fő jelentkezett. Mutatjuk, milyen eredményekkel kerülnek be ide a felvételizők, és hogy melyek a legnépszerűbb egyetemek.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített rangsor élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.

A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.

Az örök kedvenc: kommunikáció- és médiatudomány

A kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti, az alapképzésüket összesen 279-en jelölték meg első helyen tavaly, a felvettek a maximális 500-ból átlagosan 452 pontot értek el a felvételin, heten döntős helyet szereztek valamelyik középiskolai versenyen, és kivétel nélkül mindenkinek van nyelvvizsgája.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Hasonló eredményeket értek el a Budapesti Corvinus Egyetem médiatudományi képzésének jelentkezői is. A képzésre összesen 201 elsőhelyes jelentkező felvételizett, akik szintén extrém magas, 449 pontos átlaggal és 100%-os nyelvvizsgaaránnyal kerültek be. De népszerű volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kommunikációs képzése is, amelyet 158-an jelöltek meg az első helyen, a felvettek átlagosan 427 ponttal kerültek be.

A lista negyedik helyét elfoglaló Debreceni Egyetem elsőévesei szintén 100%-os nyelvvizsgázási aránnyal és 439 pontos átlaggal kerültek be a képzésre, az ötödik helyet végzett Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói közül pedig hárman szereztek helyezést valamelyik középiskolai versenyen, és több mint 98 százalékuk érkezett nyelvvizsgával az egyetemre.

A hatodik helyet a Szegedi Tudományegyetem, a hetediket pedig a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkara szerezte meg. Előbbi intézmény hallgatói 403, utóbbié pedig átlagosan 412 pontot szereztek a felvételin , és szintén nagyon magas, 90 százalékot meghaladó arányban szereztek már az egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt legalább középfokú nyelvvizsgát.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.