Önpusztító, amit a tálibok művelnek az afgán nőkkel, akiket teljesen kitiltottak az egyetemekről

Önpusztítónak nevezte az afganisztáni tálibok nőkre vonatkozó oktatási tilalmát António Guterres ENSZ-főtitkár kedden az oktatás világnapján, amelyet az afganisztáni nők és lányok helyzetének szenteltek.

  • eduline/mti

Az ENSZ vezető diplomatája felszólította a közép-ázsiai ország radikális iszlamista urait, hogy oldják fel a korlátozó intézkedéseiket. Eljött az idő, hogy "véget vessenek a hátrányosan megkülönböztető törvényeknek és gyakorlatnak" - hangoztatta.

Miután 2021 augusztusában újra átvették a hatalmat, korábbi ígéreteikkel szemben a tálibok visszatértek az iszlám szigorú értelmezéséhez, és az afganisztáni nőket fokozatosan kiszorítják a gazdaságból, a közéletből, és az oktatásból is. A nőknek például tilos a hetedik osztályt meghaladóan tanulmányokat folytatni, tavaly év végén kizárták őket az egyetemekről is.

A tilalom Afganisztánban is közfelháborodást okoz, a nők ismételten az utcákra vonultak jogaik védelmében, több egyetemi professzor is lemondott tiltakozásul, legalább egy felsőoktatási intézményben pedig a férfi diákok megtagadták a vizsgák letételét.

A nők a radikálisok 1990-es évekbeli kormányzása alatt is ki voltak zárva az oktatásból. A 2001-es amerikai katonai beavatkozást követő bukásuk nyomán a nők részaránya az afganisztáni egyetemeken 20 év alatt a húszszorosára emelkedett. Az ENSZ adatai szerint míg 2001-ben számuk mintegy ötezer volt, 2020-ra már százezernél is több diáklány tanult a felsőoktatásban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.