Önpusztító, amit a tálibok művelnek az afgán nőkkel, akiket teljesen kitiltottak az egyetemekről

Önpusztítónak nevezte az afganisztáni tálibok nőkre vonatkozó oktatási tilalmát António Guterres ENSZ-főtitkár kedden az oktatás világnapján, amelyet az afganisztáni nők és lányok helyzetének szenteltek.

  • eduline/mti

Az ENSZ vezető diplomatája felszólította a közép-ázsiai ország radikális iszlamista urait, hogy oldják fel a korlátozó intézkedéseiket. Eljött az idő, hogy "véget vessenek a hátrányosan megkülönböztető törvényeknek és gyakorlatnak" - hangoztatta.

Miután 2021 augusztusában újra átvették a hatalmat, korábbi ígéreteikkel szemben a tálibok visszatértek az iszlám szigorú értelmezéséhez, és az afganisztáni nőket fokozatosan kiszorítják a gazdaságból, a közéletből, és az oktatásból is. A nőknek például tilos a hetedik osztályt meghaladóan tanulmányokat folytatni, tavaly év végén kizárták őket az egyetemekről is.

A tilalom Afganisztánban is közfelháborodást okoz, a nők ismételten az utcákra vonultak jogaik védelmében, több egyetemi professzor is lemondott tiltakozásul, legalább egy felsőoktatási intézményben pedig a férfi diákok megtagadták a vizsgák letételét.

A nők a radikálisok 1990-es évekbeli kormányzása alatt is ki voltak zárva az oktatásból. A 2001-es amerikai katonai beavatkozást követő bukásuk nyomán a nők részaránya az afganisztáni egyetemeken 20 év alatt a húszszorosára emelkedett. Az ENSZ adatai szerint míg 2001-ben számuk mintegy ötezer volt, 2020-ra már százezernél is több diáklány tanult a felsőoktatásban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.