Önpusztító, amit a tálibok művelnek az afgán nőkkel, akiket teljesen kitiltottak az egyetemekről

Önpusztítónak nevezte az afganisztáni tálibok nőkre vonatkozó oktatási tilalmát António Guterres ENSZ-főtitkár kedden az oktatás világnapján, amelyet az afganisztáni nők és lányok helyzetének szenteltek.

  • eduline/mti

Az ENSZ vezető diplomatája felszólította a közép-ázsiai ország radikális iszlamista urait, hogy oldják fel a korlátozó intézkedéseiket. Eljött az idő, hogy "véget vessenek a hátrányosan megkülönböztető törvényeknek és gyakorlatnak" - hangoztatta.

Miután 2021 augusztusában újra átvették a hatalmat, korábbi ígéreteikkel szemben a tálibok visszatértek az iszlám szigorú értelmezéséhez, és az afganisztáni nőket fokozatosan kiszorítják a gazdaságból, a közéletből, és az oktatásból is. A nőknek például tilos a hetedik osztályt meghaladóan tanulmányokat folytatni, tavaly év végén kizárták őket az egyetemekről is.

A tilalom Afganisztánban is közfelháborodást okoz, a nők ismételten az utcákra vonultak jogaik védelmében, több egyetemi professzor is lemondott tiltakozásul, legalább egy felsőoktatási intézményben pedig a férfi diákok megtagadták a vizsgák letételét.

A nők a radikálisok 1990-es évekbeli kormányzása alatt is ki voltak zárva az oktatásból. A 2001-es amerikai katonai beavatkozást követő bukásuk nyomán a nők részaránya az afganisztáni egyetemeken 20 év alatt a húszszorosára emelkedett. Az ENSZ adatai szerint míg 2001-ben számuk mintegy ötezer volt, 2020-ra már százezernél is több diáklány tanult a felsőoktatásban.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.