Többet kell fizetni idén az érettségiért és több egyetemi képzésért, de legalább emelkedik néhány támogatás összege is

2023-ban is emelkedik a minimálbér, ami a diákok, hallgatók és a pályakezdők egy részének jó hír, az egy vagy több tárgyból újra érettségizni tervezőknek viszont több kiadást jelent. A felvételi díja marad a régi - a jelentkezők egy részének továbbra sem kell majd fizetnie -, az egyetemek és főiskolák egy része azonban emelt az önköltséges képzések árain.

  • Székács Linda

Nettó 197 ezer forint: jövőre "már" ennyi lesz a legfiatalabb pedagógusok bére

Korábban már mi is megírtuk, hogy nem csak a minimálbér, de a garantált bérminimum összege is emelkedik 2023-ban - utóbbi bruttó 260 ezer forintról 294 400 forintra emelkedik, ami nettó 197 ezer forintos fizetést jelent havonta. Hogy ez miért fontos? Mert az oktatásban több tízezren dolgoznak gyakorlatilag a garantált bérminimumért - ilyenek például a pedagógiai asszisztensek, az iskolatitkárok, a dajkák, sőt valójában a fiatalabb tanítók, óvodapedagógusok és tanárok alapbérét is évről évre ki kell egészíteni pár ezer forinttal, az ugyanis nem éri el a garantált bérminimumot.

Emelkedik a diplomás GYED összege

A minimálbér emelkedése miatt többféle családtámogatás összege is változik, így például a diplomás GYED-é. Ilyet azok kapnak, akik a gyermekük születését megelőző két évben legalább két féléven keresztül tanultak a felsőoktatásban, teljes idejű képzésen.

Ennek összege a minimálbér 70 százaléka, így annak emelkedése miatt 2023-tól tehát az alapszakos hallgatók bruttó 162 400 forintra, a mesterszakosok pedig 207 480 forintra számíthatnak.

Mennyi pluszpénzt jelent a 25 év alattiak SZJA-mentessége?

2022 januárja óta a 25 évnél fiatalabbaknak egy meghatározott összeghatárig nem kell személyi jövedelemadót, vagyis szja-t fizetniük. Ez a plafon tavaly 433 700 forint volt, idén viszont 499 952 forint. Ezzel a havi maximális adómegtakarítás 74 993 forint lehet.

Drágul az érettségi

Bár az érettségi a tanulói jogviszonnyal rendelkezőknek az első alkalommal tett javító- és pótló vizsga ingyenes, mindenki másnak mélyen a zsebébe kell nyúlni, ha egy vagy több tantárgyból szeretne érettségizni.

Mivel ennek összege is a minimálbértől függ, a középszintű érettségi díja a következő, tavaszi vizsgaidőszakban 15 százalékkal emelkedik, így vizsgánként 35 000 forintra nő, az emelt szintű érettségi ára pedig 25 százalékkal lesz magasabb, vagyis vizsgánként 58 ezer forintot kell majs fizetni.

A felvételi díja marad

Ezzel ellentétben nem változik a felsőoktatási felvételi eljárási díja: három jelentkezési helyet továbbra is ingyen jelölhettek meg, a további helyekért 2000-2000 forintot kell fizetni.

A képzésekért viszont sok egyetemen többet kell fizetni

Arra számítani lehetett, hogy a rezsiköltségek drasztikus emelkedése miatt az egyetemek és főiskolák is emelni fognak a tandíjakon. Az egyik legnagyobb budapesti egyetem az előző felvételi szezonban félévente 800 ezer forintot kért legnépszerűbb szakjának angol változatáért, idén azonban már 900 ezer forintba kerül egy szemeszter. Egy másik egyetemen a magyar nyelvű turizmus-vendéglátás szakért tavaly még 330 ezer forintot kértek félévenként, idén már 370 ezer forintért hirdetik.

Jön a kamatstop a diákhitelnél

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter december elején jelentette be, hogy a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot, mivel annak kamatai az infláció miatt a duplájára emelkednének. Ez azt jelenti, hogy a Diákhitel 1 kamatszintje 4,99 százalék marad - azon a szinten, ahol tavaly nyár óta áll.

Elengedik a 30 év alatti anyák diákhitelét

A kormány módosította a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletet is: elengedik a diákhitel-tartozását azoknak a 30 év alatti anyáknak, akiknek a felsőoktatási tanulmányaik alatt, vagy az oklevelük megszerzését követő két évben saját gyerekük születik, vagy örökbe fogadnak.

Viszonyításképp; a korábbi szabály szerint csak azoknak a nőknek engedték el a hallgatói hiteltartozásuk száz százalékát, akik 45 éves koruk előtt legalább három gyereket vállaltak vagy fogadtak örökbe, két gyermek esetén „csak” 50 százalékkal csökkentették ennek összegét.

A döntésről Facebook-oldalunkon elmondhatjátok a véleményeteket, kedd esti szavazásunk állását mutatjuk:

 

Ezentúl elengedik a hallgatói hiteltartozásukat azoknak a 30 év alatti anyáknak, akiknek a felsőoktatási tanulmányaik...

Posted by eduline.hu on Tuesday, January 3, 2023
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.