Tízből egy egyetemista hajléktalan az Egyesült Királyságban, az arány pedig tovább romlik

Legutóbb az 1970-es években volt ilyen rossz a helyzet; akkor sportcsarnokokban szállásolták el a hajléktalan egyetemistákat.

  • Eduline

Egyre rosszabb a brit egyetemisták lakhatási helyzete, sokan a barátaiknál vagy az autójukban húzzák meg magukat éjszakára - számolt be róla a The Guardian.

A StuRents nevű szállásportál adatai szerint az Egyesült Királyság 19 települését, azaz körülbelül 207 ezer diákot érint "ágyhiány", köztük az olyan népszerű egyetemvárosokat is, mint Bristol, ahol 25, és Birmingham, ahol 10 százalékkal kevesebb szállás áll a diákok rendelkezésére, mint ahányan a helyi egyetemen tanulnak.

Martin Blakey, az Unipol hallgatói szakszervezet vezetője szerint a szálláshiánynak több oka is van. Az egyik, hogy a koronavírus-járványt követően rengeteg külföldi hallgató tért vissza az országba, a másik pedig, hogy miközben egyre több diák kerül be a brit felsőoktatásba, az egyetemek jóval kevesebb magánszolgáltatóval kötnek szerződést az úgynevezett "diáklakások" bérléséhez, mivel a bérbeadók többsége elhagyta a piacot.

Diáklakások nélkül azok, aki nem kaptak kollégiumi férőhelyet, kénytelen máshogy megoldani a lakhatási problémát, így a legtöbben a barátaik és a családtagjaik között vándorolva próbálják kihúzni a tanévet, vagy a környékbeli településeken, szállodákban vagy Airbnb-ben keresnek maguknak átmeneti szállást. Az árak emelkedése miatt gyakran ablak nélküli vagy más, "rossz minőségű" lakásban .

A lap értesülései szerint az egyetemek tisztában vannak a problémával, és a hallgatókkal együttműködve igyekeznek megoldást találni rájuk. Ugyanakkor az egyik glasgow-i felsőoktatási intézmény hallgatói hiába kérték az intézményt, hogy a lakhatási nehézségek miatt ne toborozzanak még több diákot a következő félévre, figyelmen kívül hagyták a kérésüket. Annak ellenére, hogy egy - 3000 diák részvételével készült - kutatás már 2022 októberében is azt mutatta, hogy tízből egy egyetemista hajléktalan. Ez az arány a 2023-as keresztféléves és általános felvételi eljárás miatt tovább romolhat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.