Kéttucatnyi nő tüntetett az afgán főváros utcáin csütörtökön tiltakozásul amiatt, hogy a tálib kormány a minap kitiltotta a nőket az állami és magánegyetemekről. Mindeközben Törökország és Szaúd-Arábia is a rendelkezés mielőbbi visszavonását követeli az afgán kormánytól.
"Mindent vagy semmit! Ne féljetek! Együtt vagyunk!"- skandálták a tüntetők a kabuli megmozduláson. Az egyik résztvevő később az AP hírügynökségnek azt mondta: a tálib biztonsági erők "megverték és megostorozták a lányokat", majd hozzátette: "mi még időben el tudtunk menekülni, de több tüntetőt őrizetbe vettek".
A minisztérium keddi döntését elítélő akciósorozathoz több népszerű krikettjátékos is csatlakozott, köztük Rasid Kán és Rahmanullah Gurbaz. Gurbaz - a nemzeti válogatott játékosa - szerint az oktatástól függ Afganisztán jövője, ezért "minden egyes oktatás nélküli nap az ország jövője szempontjából is elvesztegetett nap"- olvasható tweetjében.
A sportolók mellett a Kabultól 150 kilométerre keletre fekvő Dzsalálábádban, az orvostudományi egyetem férfi hallgatói is utcára vonultak a szolidaritás jegyében, és a vizsgák bojkottálására szólítottak fel mindaddig, amíg a kormány nem vonja vissza a nőkkel szembeni diszkriminatív intézkedést.
A tálib kormány legújabb intézkedését a legtöbb iszlám országban is elítélték. "Ez sem nem muszlim, sem nem emberi" - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a jemeni külügyminiszterrel tartott közös csütörtöki sajtótájékoztatón, és a rendelkezés mielőbbi visszavonását sürgette. Cavusoglu úgy érvelt, "a nők oktatása semmilyen sérelmet sem okoz Afganisztánnak", ráadásul maga az "iszlám is az oktatában való részvételre buzdít".
Hevesen bírálta a rendelkezést Szaúd-Arábia vezetése is, noha az országban 2019-ig számos hasonló jogszabály volt érvényben a nőkkel szemben. A szaúdi külügyminisztérium szerdai nyilatkozatában elítélte a tálib kormány döntését. Szaúd-Arábia mellett a tálib kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Katar is megdöbbenésének adott hangot korábban.
Bírálták az intézkedést csütörtökön a hét legfejlettebb iparú ország külügyminiszterei is, akik az intézkedés visszavonását sürgették, figyelmeztetve, hogy "a nemek üldözése emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet". "A nők eltávolításának a közéletből következményei lehetnek arra nézve, hogyan viszonyulnak országaink a tálibokhoz" - figyelmeztettek.
A tálib felsőoktatási miniszter viszont csütörtökön védelmébe vette a keddi rendeletet. A nyilvánosság előtt a témáról első ízben megszólaló Nida Mohammad Nadim kijelentette: a tilalomra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a nemek keveredését az egyetemeken, mivel feltételezik, hogy egyes diákok megsértették az iszlám előírásait.
Az afgán televíziónak adott interjúban Nida Mohammad Nadim elutasította a széles körű nemzetközi tiltakozást, és felszólította a külföldieket, hogy ne avatkozzanak be Afganisztán belügyeibe. A miniszter közölte, hogy a rendelet egyelőre érvényben marad, de később visszavonhatják. A
bevezetett rendelkezéssel kapcsolatban Ziaulla Hasmi, az afgán felsőoktatási minisztérium szóvivője csütörtöki Twitter-bejegyzésében jelezte: a kormány a szabályozás pontos részleteit a hét második felére tervezett sajtótájékoztatón ismerteti.
A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta egyre gyakoribbak a nőket és a kisebbségeket érintő jogsértések. Megtiltották például a nők számára az oktatási intézmények, köztéri parkok és fitnesztermek látogatását, valamint a munkahelyi munkavégzést is. A kormány ezzel szemben az iszlám zászlaja alatt kötelezővé tette a nőknek a fejet és testet elfedő ruházat viselését közterületen. Habár az afgán társadalom többsége hagyománytisztelő, az elmúlt két évtizedben egyre többen támogatták a nők oktatását.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
