Kéttucatnyi nő tüntetett az afgán főváros utcáin csütörtökön tiltakozásul amiatt, hogy a tálib kormány a minap kitiltotta a nőket az állami és magánegyetemekről. Mindeközben Törökország és Szaúd-Arábia is a rendelkezés mielőbbi visszavonását követeli az afgán kormánytól.
"Mindent vagy semmit! Ne féljetek! Együtt vagyunk!"- skandálták a tüntetők a kabuli megmozduláson. Az egyik résztvevő később az AP hírügynökségnek azt mondta: a tálib biztonsági erők "megverték és megostorozták a lányokat", majd hozzátette: "mi még időben el tudtunk menekülni, de több tüntetőt őrizetbe vettek".
A minisztérium keddi döntését elítélő akciósorozathoz több népszerű krikettjátékos is csatlakozott, köztük Rasid Kán és Rahmanullah Gurbaz. Gurbaz - a nemzeti válogatott játékosa - szerint az oktatástól függ Afganisztán jövője, ezért "minden egyes oktatás nélküli nap az ország jövője szempontjából is elvesztegetett nap"- olvasható tweetjében.
A sportolók mellett a Kabultól 150 kilométerre keletre fekvő Dzsalálábádban, az orvostudományi egyetem férfi hallgatói is utcára vonultak a szolidaritás jegyében, és a vizsgák bojkottálására szólítottak fel mindaddig, amíg a kormány nem vonja vissza a nőkkel szembeni diszkriminatív intézkedést.
A tálib kormány legújabb intézkedését a legtöbb iszlám országban is elítélték. "Ez sem nem muszlim, sem nem emberi" - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a jemeni külügyminiszterrel tartott közös csütörtöki sajtótájékoztatón, és a rendelkezés mielőbbi visszavonását sürgette. Cavusoglu úgy érvelt, "a nők oktatása semmilyen sérelmet sem okoz Afganisztánnak", ráadásul maga az "iszlám is az oktatában való részvételre buzdít".
Hevesen bírálta a rendelkezést Szaúd-Arábia vezetése is, noha az országban 2019-ig számos hasonló jogszabály volt érvényben a nőkkel szemben. A szaúdi külügyminisztérium szerdai nyilatkozatában elítélte a tálib kormány döntését. Szaúd-Arábia mellett a tálib kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Katar is megdöbbenésének adott hangot korábban.
Bírálták az intézkedést csütörtökön a hét legfejlettebb iparú ország külügyminiszterei is, akik az intézkedés visszavonását sürgették, figyelmeztetve, hogy "a nemek üldözése emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet". "A nők eltávolításának a közéletből következményei lehetnek arra nézve, hogyan viszonyulnak országaink a tálibokhoz" - figyelmeztettek.
A tálib felsőoktatási miniszter viszont csütörtökön védelmébe vette a keddi rendeletet. A nyilvánosság előtt a témáról első ízben megszólaló Nida Mohammad Nadim kijelentette: a tilalomra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a nemek keveredését az egyetemeken, mivel feltételezik, hogy egyes diákok megsértették az iszlám előírásait.
Az afgán televíziónak adott interjúban Nida Mohammad Nadim elutasította a széles körű nemzetközi tiltakozást, és felszólította a külföldieket, hogy ne avatkozzanak be Afganisztán belügyeibe. A miniszter közölte, hogy a rendelet egyelőre érvényben marad, de később visszavonhatják. A
bevezetett rendelkezéssel kapcsolatban Ziaulla Hasmi, az afgán felsőoktatási minisztérium szóvivője csütörtöki Twitter-bejegyzésében jelezte: a kormány a szabályozás pontos részleteit a hét második felére tervezett sajtótájékoztatón ismerteti.
A tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta egyre gyakoribbak a nőket és a kisebbségeket érintő jogsértések. Megtiltották például a nők számára az oktatási intézmények, köztéri parkok és fitnesztermek látogatását, valamint a munkahelyi munkavégzést is. A kormány ezzel szemben az iszlám zászlaja alatt kötelezővé tette a nőknek a fejet és testet elfedő ruházat viselését közterületen. Habár az afgán társadalom többsége hagyománytisztelő, az elmúlt két évtizedben egyre többen támogatták a nők oktatását.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
