Megjelent az Eurostat legfrissebb felmérése arról, milyen arányban van felsőfokú végzettsége a 25-34 éveseknek - Magyarország ismét meglepő eredményeket produkált.
A felmérés szerint 2021-ben az Európai Unió 25–34 éves lakosságának valamivel több mint kétötödének (41,2%) van felsőfokú iskolai végzettsége. Ezen belül persze van 22 olyan régió EU-ban, ahol ez az arány legalább 55 százalék, ide tartozik többek között Litvánia, Franciaország, Lengyelország, Csehország és egyébként Magyarország fővárosának régiója, illetve Írország és Ciprus is.
A magyar adatokat nézve viszont ki kell emelni, hogy az ország szinte kettészakadt a teljesítmény szempontjából: míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya, addig a keleti országrészben 25 százalék alatt van - Észak-Magyarországon 19,2 százalékos, Észak-Alföldön 23,6 százalékos, Dél-Alföldön 22,9 százalékos. A diplomások száma egyébként a fővároshoz tartozó régióban 61,1, Pest megyében 36,3 százalékos. Narancssárga - legalacsonyabb teljesítményű - régió egyébként Kelet-Európában, Olaszország déli részén, Csehországban és Németországban van.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
