Újabb elszomorító statisztikák: a keleti régiókban csak minden ötödik 25-34 évesnek van diplomája

Megjelent az Eurostat legfrissebb felmérése arról, milyen arányban van felsőfokú végzettsége a 25-34 éveseknek - Magyarország ismét meglepő eredményeket produkált.

  • Csik Veronika

A felmérés szerint 2021-ben az Európai Unió 25–34 éves lakosságának valamivel több mint kétötödének (41,2%) van felsőfokú iskolai végzettsége. Ezen belül persze van 22 olyan régió EU-ban, ahol ez az arány legalább 55 százalék, ide tartozik többek között Litvánia, Franciaország, Lengyelország, Csehország és egyébként Magyarország fővárosának régiója, illetve Írország és Ciprus is.

Eurostat 2021

A magyar adatokat nézve viszont ki kell emelni, hogy az ország szinte kettészakadt a teljesítmény szempontjából: míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya, addig a keleti országrészben 25 százalék alatt van - Észak-Magyarországon 19,2 százalékos, Észak-Alföldön 23,6 százalékos, Dél-Alföldön 22,9 százalékos. A diplomások száma egyébként a fővároshoz tartozó régióban 61,1, Pest megyében 36,3 százalékos. Narancssárga - legalacsonyabb teljesítményű - régió egyébként Kelet-Európában, Olaszország déli részén, Csehországban és Németországban van.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna