Újabb elszomorító statisztikák: a keleti régiókban csak minden ötödik 25-34 évesnek van diplomája

Megjelent az Eurostat legfrissebb felmérése arról, milyen arányban van felsőfokú végzettsége a 25-34 éveseknek - Magyarország ismét meglepő eredményeket produkált.

  • Csik Veronika

A felmérés szerint 2021-ben az Európai Unió 25–34 éves lakosságának valamivel több mint kétötödének (41,2%) van felsőfokú iskolai végzettsége. Ezen belül persze van 22 olyan régió EU-ban, ahol ez az arány legalább 55 százalék, ide tartozik többek között Litvánia, Franciaország, Lengyelország, Csehország és egyébként Magyarország fővárosának régiója, illetve Írország és Ciprus is.

Eurostat 2021

A magyar adatokat nézve viszont ki kell emelni, hogy az ország szinte kettészakadt a teljesítmény szempontjából: míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya, addig a keleti országrészben 25 százalék alatt van - Észak-Magyarországon 19,2 százalékos, Észak-Alföldön 23,6 százalékos, Dél-Alföldön 22,9 százalékos. A diplomások száma egyébként a fővároshoz tartozó régióban 61,1, Pest megyében 36,3 százalékos. Narancssárga - legalacsonyabb teljesítményű - régió egyébként Kelet-Európában, Olaszország déli részén, Csehországban és Németországban van.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.