Úgy tűnik, a kormány szerint semmi baj nincs azzal, hogy miniszterek ülnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiban

A minisztérium szerint nem problémás, hogy politikusok ülnek a magyar alapítványi egyetemek kuratóriumaiban, mert Berlinben is kuratóriumi tag a polgármester.

  • Csik Veronika

„Tervezi-e a kormány, hogy az aktív minisztereket és az államtitkárokat visszavonja az egyetemi kuratóriumokból” - tette fel a sokakat érdeklő kérdést a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak (KIM) Brenner Koloman jobbikos képviselő.

Több alapítványi egyetem kuratóriumának is tagja aktív politikus, ami az akadémiai szabadság megkérdőjelezhetősége mellett etikai kérdéseket is felvethet - hiszen a kuratóriumi tagok a politikusi fizetésük mellé kapják az egyetemi fizetést is. A Miskolci Egyetemen Varga Judit igazságügyminiszter kuratóriumi elnökként 1,4 millió forint juttatásban részesül – derítette ki a 24.hu –, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig Szijjártó Péter külügyminiszer havi bruttó 1,5 millió forintért tagja az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának, Tarlós István volt főpolgármester pedig egymillióért vezeti a felügyelőbizottságot.

A fenti kérdésre Vitályos Eszter, a KIM államtitkára tolmácsolta a minisztérium álláspontját:

A külső érintettek bevonása a felsőoktatási intézmények működésébe az elmúlt évtized jellemző nemzetközi trendje, a folyamat mögött pedig a felsőoktatás harmadik missziójának, azaz a közvetlen társadalmi szerepvállalásnak a növekedése áll.

Az államtitkár azzal érvelt, hogy a például a Harvard, a Princeton és a Yale is alapítványi modellben működik, sőt ez utóbbi intézmény testületének tagja az állam kormányzója, a Humboldt Egyetem kuratóriumának pedig tagja Berlin polgármestere is. Szerinte így nem problémás a magyar egyetemek kuratóriumi tagjainak politikai szerepvállalása.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.