Úgy tűnik, a kormány szerint semmi baj nincs azzal, hogy miniszterek ülnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiban

A minisztérium szerint nem problémás, hogy politikusok ülnek a magyar alapítványi egyetemek kuratóriumaiban, mert Berlinben is kuratóriumi tag a polgármester.

  • Csik Veronika

„Tervezi-e a kormány, hogy az aktív minisztereket és az államtitkárokat visszavonja az egyetemi kuratóriumokból” - tette fel a sokakat érdeklő kérdést a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak (KIM) Brenner Koloman jobbikos képviselő.

Több alapítványi egyetem kuratóriumának is tagja aktív politikus, ami az akadémiai szabadság megkérdőjelezhetősége mellett etikai kérdéseket is felvethet - hiszen a kuratóriumi tagok a politikusi fizetésük mellé kapják az egyetemi fizetést is. A Miskolci Egyetemen Varga Judit igazságügyminiszter kuratóriumi elnökként 1,4 millió forint juttatásban részesül – derítette ki a 24.hu –, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig Szijjártó Péter külügyminiszer havi bruttó 1,5 millió forintért tagja az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának, Tarlós István volt főpolgármester pedig egymillióért vezeti a felügyelőbizottságot.

A fenti kérdésre Vitályos Eszter, a KIM államtitkára tolmácsolta a minisztérium álláspontját:

A külső érintettek bevonása a felsőoktatási intézmények működésébe az elmúlt évtized jellemző nemzetközi trendje, a folyamat mögött pedig a felsőoktatás harmadik missziójának, azaz a közvetlen társadalmi szerepvállalásnak a növekedése áll.

Az államtitkár azzal érvelt, hogy a például a Harvard, a Princeton és a Yale is alapítványi modellben működik, sőt ez utóbbi intézmény testületének tagja az állam kormányzója, a Humboldt Egyetem kuratóriumának pedig tagja Berlin polgármestere is. Szerinte így nem problémás a magyar egyetemek kuratóriumi tagjainak politikai szerepvállalása.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?