Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A minisztérium szerint nem problémás, hogy politikusok ülnek a magyar alapítványi egyetemek kuratóriumaiban, mert Berlinben is kuratóriumi tag a polgármester.
„Tervezi-e a kormány, hogy az aktív minisztereket és az államtitkárokat visszavonja az egyetemi kuratóriumokból” - tette fel a sokakat érdeklő kérdést a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak (KIM) Brenner Koloman jobbikos képviselő.
Több alapítványi egyetem kuratóriumának is tagja aktív politikus, ami az akadémiai szabadság megkérdőjelezhetősége mellett etikai kérdéseket is felvethet - hiszen a kuratóriumi tagok a politikusi fizetésük mellé kapják az egyetemi fizetést is. A Miskolci Egyetemen Varga Judit igazságügyminiszter kuratóriumi elnökként 1,4 millió forint juttatásban részesül – derítette ki a 24.hu –, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig Szijjártó Péter külügyminiszer havi bruttó 1,5 millió forintért tagja az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának, Tarlós István volt főpolgármester pedig egymillióért vezeti a felügyelőbizottságot.
A fenti kérdésre Vitályos Eszter, a KIM államtitkára tolmácsolta a minisztérium álláspontját:
A külső érintettek bevonása a felsőoktatási intézmények működésébe az elmúlt évtized jellemző nemzetközi trendje, a folyamat mögött pedig a felsőoktatás harmadik missziójának, azaz a közvetlen társadalmi szerepvállalásnak a növekedése áll.
Az államtitkár azzal érvelt, hogy a például a Harvard, a Princeton és a Yale is alapítványi modellben működik, sőt ez utóbbi intézmény testületének tagja az állam kormányzója, a Humboldt Egyetem kuratóriumának pedig tagja Berlin polgármestere is. Szerinte így nem problémás a magyar egyetemek kuratóriumi tagjainak politikai szerepvállalása.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.