Fudan-népszavazás: két kérdés közül csak egyet engedtek át

Csak egyet hagyott jóvá a helyi választási bizottság a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által benyújtott két népszavazási kérdés közül. Ezekkel próbálja a kerület megakadályozni a Fudan-beruházást.

  • Eduline

Egyetért azzal, hogy a 2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozat szerint kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázaton nyertes Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Mestertervtől (Diákváros) eltérő módon és funkcióval nem valósulhat meg fejlesztés a jelenlegi önkormányzati rendelet – 20/2010 (VI.04.) Nagyvásártelep KSZT – hatálya alá eső területen?

Egyetért azzal, hogy Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata a 2021. évi LXXXI. Tv. (Fudan tv.) 3. §-ában meghatározott cél megvalósulásához az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat se tulajdonba, se használatba ne adja át a Magyar Államnak, illetve a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak?

Ez volt a két benyújtott népszavazási kérdés. A hvg.hu-nak Baranyi Krisztina azt mondta, a helyi választási bizottság csak a másodikat engedte át. Az a kérdés arra irányul, hogy önkormányzati tulajdonú terület ne kerüljön se az állam, se a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány tulajdonába vagy használatába.

A döntés ellen jogorvoslatot lehet kérni, majd a jogerősen jóváhagyott kérdés(ek) alapján a kerületi képviselőtestületnek már csak ki kell tűznie a helyi népszavazás időpontját.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.