Döntött az ELTE: februárban lesz a tavaszi szünet, a vizsgákat külső helyszíneken tartják meg

A változás a regisztrációs és vizsgaidőszakokat, illetve a tavaszi szünetet is érinti - közölte az egyetem. Mutatjuk az részleteket.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is energiatakarékossági intézkedésekről döntött, és változtattak a 2022/2023-as tanév rendjén:

  • a vizsgaidőszak kezdete: 2022. december 19. (hétfő) lesz,
  • a vizsgaidőszak vége: 2023. február 11. (szombat) lesz, így a vizsgaidőszak egy héttel hosszabb lesz.

Az egyetem arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenléti vizsgákat jellemzően nem a megszokott kari helyszíneken és időpontokban tartják majd. Ezek a vizsgák külső helyszíneken, például az egyetem köznevelési intézményeiben, kollégiumokban, valamint a téli időszakban is fűtött helyiségekben lesznek.

A pontos helyszínekről és időpontokról megfelelő időpontban a karok adnak tájékoztatást, de a hallgatók a Neptunban is találnak majd információkat.

  • A döntés értelmében borul a tavaszi félév menetrendje is:
  • a regisztrációs időszak 2023. február 19-ig (vasárnap) tart,
  • az előrehozott tavaszi szünet 2023. február 20–25. (hétfő–szombat) között lesz,
  • a félév első tanítási napja 2023. február 27. (hétfő),
  • a szorgalmi időszak utolsó napja 2023. május 27. (szombat),
  • a vizsgaidőszak 2023. május 29-től (hétfő) július 15-ig (szombat) tart.

 

Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.