Döntött az ELTE: februárban lesz a tavaszi szünet, a vizsgákat külső helyszíneken tartják meg

A változás a regisztrációs és vizsgaidőszakokat, illetve a tavaszi szünetet is érinti - közölte az egyetem. Mutatjuk az részleteket.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is energiatakarékossági intézkedésekről döntött, és változtattak a 2022/2023-as tanév rendjén:

  • a vizsgaidőszak kezdete: 2022. december 19. (hétfő) lesz,
  • a vizsgaidőszak vége: 2023. február 11. (szombat) lesz, így a vizsgaidőszak egy héttel hosszabb lesz.

Az egyetem arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenléti vizsgákat jellemzően nem a megszokott kari helyszíneken és időpontokban tartják majd. Ezek a vizsgák külső helyszíneken, például az egyetem köznevelési intézményeiben, kollégiumokban, valamint a téli időszakban is fűtött helyiségekben lesznek.

A pontos helyszínekről és időpontokról megfelelő időpontban a karok adnak tájékoztatást, de a hallgatók a Neptunban is találnak majd információkat.

  • A döntés értelmében borul a tavaszi félév menetrendje is:
  • a regisztrációs időszak 2023. február 19-ig (vasárnap) tart,
  • az előrehozott tavaszi szünet 2023. február 20–25. (hétfő–szombat) között lesz,
  • a félév első tanítási napja 2023. február 27. (hétfő),
  • a szorgalmi időszak utolsó napja 2023. május 27. (szombat),
  • a vizsgaidőszak 2023. május 29-től (hétfő) július 15-ig (szombat) tart.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.