Friss: a világ 250 legjobb felsőoktatási intézménye közé került a Semmelweis Egyetem

Bekerült a világ 250 legjobb felsőoktatási intézménye közé a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) rangsorában.

  • Eduline

Megjelent a Times Higher Education (THE) legfrissebb, 2023-as világranglistája (THE World University Ranking). A Semmelweis Egyetem jelentősen előrelépett: a tavalyi 250-300. közötti tartomány helyett most a 200-250. pozíció között szerepel, ezzel ismét a legmagasabban rangsorolt magyar egyetemnek számít. A világrangsor készítői hagyományosan öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, melyek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis a legtöbb indikátorban javítani tudott, legjelentősebbet az idézettség és a kutatás terén – írja az intézmény.

Az Európai Unió tagállamai között a Semmelweis a 64. helyen áll, jellemzően német, francia és belga egyetemek előzik meg a listán.A Semmelweis Egyetem az elmúlt négy évben folyamatosan javított pozícióján a THE világranglistáján: 2019-ben még a 491. helyre sorolták, majd 2020-ban a 457., 2021-ben pedig a 426. helyre lépett elő. 2022-ben már a 277. volt, innen lépett előre most a 236. helyre.

Összesen 11 hazai egyetem került fel a listára, az első ezerbe bekerült egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-800., a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint az Óbudai Egyetem a 1001-1200 helyen szerepel a rangsorban.Az összesített rangsor élén az Oxford, a Harvard, valamint harmadik helyen, holtversenyben a Stanford és a Cambridge Egyetemek szerepelnek.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.