18 fok lesz a közösségi terekben és elmarad az őszi szünet – megvannak a Pécsi Tudományegyetem spórolási döntései is

A Pécsi Tudományegyetem is költségmegtakarítási intézkedéseket vezetett be októbertől. Mutatjuk a részleteket.

  • Csik Veronika

"Októbertől 20 °C lesz az oktatási és irodahelyiségekben, valamint a kollégiumi szobákban, viszont 18 °C lesz a közösségi és közlekedési helyiségekben" - közölte az egyetem, ezen felül, ahogy korábban megírtuk a pécsi egyetemen idén elmarad az őszi szünet is.

Az új szabályok értelmében az egyetemen tilos bármilyen "egyedi hőfejlesztő eszköz" (például hősugárzó) és a fűtésre is alkalmas inverteres klímaberendezések használata - ezt a kancellária ellenőrizni is fogja. A nem elengedhetetlen világítást lekapcsolják majd, ide tartozik az épületek külső területeinek világítását, egyéb díszkivilágítást a szobroktól az épületeken át a parkolóvilágításokig.

A pécsi egyetemen az intézményi rendszeréről saját használatú egyéb közlekedési eszközök (pl. elektromos roller, kerékpár) töltése tilos, az elektromos autótöltőket pedig kizárólag az egyetemi elektromos autóflotta használhatja. Illetve használat függvényében egyes "kényelmi berendezések" működését is korlátozzák majd - például lekapcsolják a víz hűtő/fűtő automata berendezéseket - teszi hozzá az egyetem.

Átalakul a tanév rendje is

Ahogy megírtuk, az egyetemen elmarad az őszi szünet és az előre meghatározott tanév rendjén is módosítottak. Ennek értelmében: a szorgalmi időszak 2022. december 2-án zárul; a vizsgaidőszak 2022. december 5. és 2023. január 13. között tervezhető (indokolt esetben, a rektor előzetes hozzájárulásával lehet hosszabb).

A személyes jelenlétet igénylő vizsgák tervezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy 2022. december 24. és 2023. január 8. napja között a karokon szünet lesz - teszi hozzá az egyetem, ez idő alatt a munkavállalóknak az éves szabadságuk terhére kell szabadságot kiadni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.