Az ELTE új tömbjének megépítését és több egyetemi campus felújítását is elhalasztotta a kormány

Egy friss kormánydöntés után több egyetemi beruházás - kampuszfelújítás, új épületek felhúzása - is leáll, és még bővülhet a lista.

  • Csik Veronika

Többek között leáll a Debreceni Egyetem Műszaki és Mérnöki Karának és a Természettudományi épületének felújítása, az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi tömbjénél tervezett új épületszárny megépítése, az ELTE Trefort-kerti kampuszának infrastrukturális fejlesztése, és a Semmelweis Egyetem egyik osztályának fejlesztése is. De leáll a Szegedi Tudományegyetem Atlétikai Centrumának kivitelezése, a Testnevelési Egyetem Alkotás utcai tömbjének kampuszfejlesztése is.

Egy friss tízoldalas dokumentumban, melyet Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára osztott meg, több egyetemet is érintő, korábban tervezett vagy már futó beruházásnak is megálljt parancsoltak. A listában szereplő 284 tételről "eddig", azaz szeptember 19-ig döntött a kormány, így a jóváhagyottan meg nem valósuló fejlesztéseket tartalmazza, ez viszont még bővülhet is.

Pedig nagyon várták

Mind az ELTE, mind a Testnevelési Egyetem fejlesztését is – évekkel vagy hónapokkal ezelőtt – beharangozták az intézmények. A lágymányosi campuson már 2019-ben szó volt az új tömb megépítéséről, többek között egy molekuláris biomarker laboratóriumot terveztek, de helyet kaptak volna az ELTE és a Műegyetem közös biotechnológiai mesterképzésének oktatási egységei, új hallgatói közösségi teret, nemzetközi tanulmányi központot, éttermet és konyhát is kialakítottak volna. Pontosabban: kialakítanak majd, ha ismét elindulnak a fejlesztések.

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem is felkerült a listára, amely új épületet kap az Alkotás utcában. Ám a dokumentumban szerepel egy olyan sor is, hogy "a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztése".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.