Egy friss kormánydöntés után több egyetemi beruházás - kampuszfelújítás, új épületek felhúzása - is leáll, és még bővülhet a lista.
Többek között leáll a Debreceni Egyetem Műszaki és Mérnöki Karának és a Természettudományi épületének felújítása, az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi tömbjénél tervezett új épületszárny megépítése, az ELTE Trefort-kerti kampuszának infrastrukturális fejlesztése, és a Semmelweis Egyetem egyik osztályának fejlesztése is. De leáll a Szegedi Tudományegyetem Atlétikai Centrumának kivitelezése, a Testnevelési Egyetem Alkotás utcai tömbjének kampuszfejlesztése is.
Egy friss tízoldalas dokumentumban, melyet Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára osztott meg, több egyetemet is érintő, korábban tervezett vagy már futó beruházásnak is megálljt parancsoltak. A listában szereplő 284 tételről "eddig", azaz szeptember 19-ig döntött a kormány, így a jóváhagyottan meg nem valósuló fejlesztéseket tartalmazza, ez viszont még bővülhet is.
Pedig nagyon várták
Mind az ELTE, mind a Testnevelési Egyetem fejlesztését is – évekkel vagy hónapokkal ezelőtt – beharangozták az intézmények. A lágymányosi campuson már 2019-ben szó volt az új tömb megépítéséről, többek között egy molekuláris biomarker laboratóriumot terveztek, de helyet kaptak volna az ELTE és a Műegyetem közös biotechnológiai mesterképzésének oktatási egységei, új hallgatói közösségi teret, nemzetközi tanulmányi központot, éttermet és konyhát is kialakítottak volna. Pontosabban: kialakítanak majd, ha ismét elindulnak a fejlesztések.
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem is felkerült a listára, amely új épületet kap az Alkotás utcában. Ám a dokumentumban szerepel egy olyan sor is, hogy "a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztése".
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
