Akár havi 240 ezer forintot is kaphattok, ha megszerzitek ezt a sportolói ösztöndíjat

Idén is kiírták az egyetemi tanulmányaik mellett olimpiai vagy paralimpiai versenyrendszerben sportoló hallgatókat támogató Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjat, amelynek az összege akár a havi 240 ezer forintot is elérheti.

  • Eduline

Az ösztöndíjra azok a 35 éven aluli alap-, osztatlan, vagy mesterszakosok jelentkezhetnek, akik aktív jogviszonyban állnak valamelyik magyar felsőoktatási intézménnyel, emellett tagjai olyan egyesületnek és nemzeti válogatottnak, amely része az olimpiai/paralimpiai sportágaknak, ezekben pedig aktívan versenyeznek is, így tehát esélyesek éremszerzésre világ- és Európa-bajnokságokon, vagy egyenesen az olimpián/paralimpián.

Az odaítéléséről különböző szempontok alapján döntenek (például hogy milyen sporteredményeket értetek el eddig, és mennyire vagytok esélyesek további érmeket szerezni). Ez meghatározza az ösztöndíj összegét is, mivel különböző kategóriákba sorolják a sportolókat, így a juttatás minimumösszege 120 ezer forint (az EB-éremre esélyes sportolók nagyjából ennyivel számolhatnak), az olimpikonok és paralimpikonok pedig havi 240 ezer forintot is kapnak.

A jelentkezés részleteiről itt olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.