Felmondott a Corvinus Egyetem kommunikáció tanszékének vezetője és egyik professzora

Távozik a Budapesti Corvinus Egyetemről a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, Veszelszki Ágnes, valamint Aczél Petra professzor. Az Eduline-nak nyilatkozó hallgatók azt mondták, pénteken tudták meg, hogy a tanszék két népszerű oktatója nem tanít tovább az egyetemen.

  • Székács Linda

„Az oldal adminisztrátora 2016 és 2022 között dr. Veszelszki Ágnes volt. A tanszékvezető felmondása miatt 2022 szeptemberétől a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék kollégái veszik át az oldal szerkesztését” – ebből a Facebook-posztból tudhatta meg a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak egy része, hogy távozik az egyetemről a kommunikáció tanszéket 2020 februárja óta vezető Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató.

Nem ő az egyetlen, aki felmondott, Aczél Petra professzor sem dolgozik majd az egyetemen. Az Eduline-nak mesterszakos hallgatók azt mondták: úgy tudják, hogy a népszerű egyetemi tanár azért döntött a távozás mellett, mert jövőképe nem egyezik a közben komoly belső átalakításon átesett Corvinuséval.

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>

Aczél Petra korábban a Kommunikáció és Szociológia Intézetét vezette. Az elmúlt hónapokban lezavart belső szerkezeti átalakítás ezt az intézetet is érintette – a két fő területet kettészedték, a szociológia a Társadalom- és Politikatudományi Intézethez, a kommunikáció pedig a Marketing- és Kommunikációtudományi Intézethez került.

Kerestük Veszelszki Ágnest és Aczél Petrát is. A volt tanszékvezető nem akart nyilatkozni az ügyben, Aczél Petra pedig nem reagált megkeresésünkre.

A hvg.hu és a 444 korábban több cikkben írt arról, hogy a Corvinus belső szerkezetének átalakítása komoly feszültséget okozott az oktatók, dolgozók körében. Az egyetem korábban három karból állt, amelyek alatt intézetek működtek, több tanszékkel. A kari rendszert nem sokkal azután felszámolták, hogy a Corvinus – első fecskeként – alapítványi fenntartásba került, idén azonban az intézeti átalakítás is sorra került. A 444 információi szerint augusztusig összesen nyolc dolgozótól váltak meg, olyanoktól is, akiket korábban kitüntettek, és egy olyan oktatótól, aki maga fejlesztette az általa tartott tárgy tananyagát.

Az egyetem belső átalakítása részeként egyébként megszüntették a huszonkét éve működő Corvinus Nyelvvizsgaközpontot is, arra hivatkozva, hogy a szaknyelvi és általános nyelvvizsgákat kínáló központ  "nem kapcsolódik szervesen az egyetem szigorúan vett oktatási és kutatási alaptevékenységéhez, és gazdasági szempontból sem indokolt a fenntartása".

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.