Felmondott a Corvinus Egyetem kommunikáció tanszékének vezetője és egyik professzora

Távozik a Budapesti Corvinus Egyetemről a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, Veszelszki Ágnes, valamint Aczél Petra professzor. Az Eduline-nak nyilatkozó hallgatók azt mondták, pénteken tudták meg, hogy a tanszék két népszerű oktatója nem tanít tovább az egyetemen.

  • Székács Linda

„Az oldal adminisztrátora 2016 és 2022 között dr. Veszelszki Ágnes volt. A tanszékvezető felmondása miatt 2022 szeptemberétől a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék kollégái veszik át az oldal szerkesztését” – ebből a Facebook-posztból tudhatta meg a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak egy része, hogy távozik az egyetemről a kommunikáció tanszéket 2020 februárja óta vezető Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató.

Nem ő az egyetlen, aki felmondott, Aczél Petra professzor sem dolgozik majd az egyetemen. Az Eduline-nak mesterszakos hallgatók azt mondták: úgy tudják, hogy a népszerű egyetemi tanár azért döntött a távozás mellett, mert jövőképe nem egyezik a közben komoly belső átalakításon átesett Corvinuséval.

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>

Aczél Petra korábban a Kommunikáció és Szociológia Intézetét vezette. Az elmúlt hónapokban lezavart belső szerkezeti átalakítás ezt az intézetet is érintette – a két fő területet kettészedték, a szociológia a Társadalom- és Politikatudományi Intézethez, a kommunikáció pedig a Marketing- és Kommunikációtudományi Intézethez került.

Kerestük Veszelszki Ágnest és Aczél Petrát is. A volt tanszékvezető nem akart nyilatkozni az ügyben, Aczél Petra pedig nem reagált megkeresésünkre.

A hvg.hu és a 444 korábban több cikkben írt arról, hogy a Corvinus belső szerkezetének átalakítása komoly feszültséget okozott az oktatók, dolgozók körében. Az egyetem korábban három karból állt, amelyek alatt intézetek működtek, több tanszékkel. A kari rendszert nem sokkal azután felszámolták, hogy a Corvinus – első fecskeként – alapítványi fenntartásba került, idén azonban az intézeti átalakítás is sorra került. A 444 információi szerint augusztusig összesen nyolc dolgozótól váltak meg, olyanoktól is, akiket korábban kitüntettek, és egy olyan oktatótól, aki maga fejlesztette az általa tartott tárgy tananyagát.

Az egyetem belső átalakítása részeként egyébként megszüntették a huszonkét éve működő Corvinus Nyelvvizsgaközpontot is, arra hivatkozva, hogy a szaknyelvi és általános nyelvvizsgákat kínáló központ  "nem kapcsolódik szervesen az egyetem szigorúan vett oktatási és kutatási alaptevékenységéhez, és gazdasági szempontból sem indokolt a fenntartása".

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.