Új vezetője van a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak

Annak az egyetemi alapítványnak, aminek nemcsak kampusza nincs Magyarországon, de még csak tervek szintjén sem létezik. Annak az egyetemnek, aminek hazánkba telepítése ellen a főváros még népszavazást is tervezett.

  • Eduline

Annak ellenére, hogy valóban nincs a kínai Fudan Egyetemnek magyar kampusza, az alapítvány tavaly nyár óta működik, van kuratóriuma, van elnöke, sőt a többi hasonló, érdemi munkát is végző egyetemi alapítványtól eltérően itt a feladathiány életre hívott egy főigazgatói pozíciót is - írja a hvg.hu.

Korábbi vezető, Palkovics László, most a Technológiai és Ipari Minisztériumot irányítja, a Fudan-ügy és a Fudan-alapítvány pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium fennhatósága alá került Csák János miniszter hatáskörébe. Az egyetemi szférához amúgy nem kötődő egykori helyettes államtitkár Bertáné Bényi Krisztinát bár lefokozták, mostantól – az eddig nem létező – főigazgató-helyettesi munkakört tölti be.

A vezetőségbe Szabó László is bekerült, aki a kormányközeli Mediaworks Zrt. első embere volt - írja az oldal. A szervezeti átalakítások során azonban létrejött teljesen új pozíció miatt, a hvg.hu szerint, "a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány ezentúl még többe fog kerülni az adófizetőknek, hiszen eggyel több munkatársat kell fizetni."

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.