Annak az egyetemi alapítványnak, aminek nemcsak kampusza nincs Magyarországon, de még csak tervek szintjén sem létezik. Annak az egyetemnek, aminek hazánkba telepítése ellen a főváros még népszavazást is tervezett.
Annak ellenére, hogy valóban nincs a kínai Fudan Egyetemnek magyar kampusza, az alapítvány tavaly nyár óta működik, van kuratóriuma, van elnöke, sőt a többi hasonló, érdemi munkát is végző egyetemi alapítványtól eltérően itt a feladathiány életre hívott egy főigazgatói pozíciót is - írja a hvg.hu.
Korábbi vezető, Palkovics László, most a Technológiai és Ipari Minisztériumot irányítja, a Fudan-ügy és a Fudan-alapítvány pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium fennhatósága alá került Csák János miniszter hatáskörébe. Az egyetemi szférához amúgy nem kötődő egykori helyettes államtitkár Bertáné Bényi Krisztinát bár lefokozták, mostantól – az eddig nem létező – főigazgató-helyettesi munkakört tölti be.
A vezetőségbe Szabó László is bekerült, aki a kormányközeli Mediaworks Zrt. első embere volt - írja az oldal. A szervezeti átalakítások során azonban létrejött teljesen új pozíció miatt, a hvg.hu szerint, "a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány ezentúl még többe fog kerülni az adófizetőknek, hiszen eggyel több munkatársat kell fizetni."
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
