Űrtudományi szakembereket is képez a 2022/2023-as tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A hallgatók a szakirányú továbbképzésen az űrtudomány és az űrtechnológia, az űrélettan és táplálkozás, valamint a nemzetközi jog és az űrgazdaság alapjaival foglalkoznak majd.
Az ELTE Természettudományi Kara hét egyetemmel együttműködve, az UniSpace program részeként indít űrtudományiszakember-képzést – írja az egyetem.
Űrtechnológiai szakembereket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képez majd tizenegy egyetemmel együttműködésben, a Debreceni Egyetem (kilenc másik felsőoktatási intézménnyel együtt dolgozva) az innovatív táplálkozásról és az űregészségtudományról indít képzést, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig tíz egyetemmel együttműködésben képez világűr-politikai tanácsadókat.
A program képzései három félévesek, az első szemeszter pedig közös, vagyis a hallgató minden tudományterület – űrtudomány- és technológia alapjai, űrélettan és táplálkozás, nemzetközi jog és űrgazdasági alapok – alapjait megismerik. A második és harmadik szemeszter képzésenként, tudományterületenként más és más, és a hallgatók áthallgatnak a többi szakirányra.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
