Űrtudományi szakembereket is képez ősztől az ELTE

Űrtudományi szakembereket is képez a 2022/2023-as tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A hallgatók a szakirányú továbbképzésen az űrtudomány és az űrtechnológia, az űrélettan és táplálkozás, valamint a nemzetközi jog és az űrgazdaság alapjaival foglalkoznak majd.

  • Eduline

Az ELTE Természettudományi Kara hét egyetemmel együttműködve, az UniSpace program részeként indít űrtudományiszakember-képzést – írja az egyetem.

Űrtechnológiai szakembereket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képez majd tizenegy egyetemmel együttműködésben, a Debreceni Egyetem (kilenc másik felsőoktatási intézménnyel együtt dolgozva) az innovatív táplálkozásról és az űregészségtudományról indít képzést, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig tíz egyetemmel együttműködésben képez világűr-politikai tanácsadókat.

A program képzései három félévesek, az első szemeszter pedig közös, vagyis a hallgató minden tudományterület – űrtudomány- és technológia alapjai, űrélettan és táplálkozás, nemzetközi jog és űrgazdasági alapok – alapjait megismerik. A második és harmadik szemeszter képzésenként, tudományterületenként más és más, és a hallgatók áthallgatnak a többi szakirányra.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.