Űrtudományi szakembereket is képez ősztől az ELTE

Űrtudományi szakembereket is képez a 2022/2023-as tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A hallgatók a szakirányú továbbképzésen az űrtudomány és az űrtechnológia, az űrélettan és táplálkozás, valamint a nemzetközi jog és az űrgazdaság alapjaival foglalkoznak majd.

  • Eduline

Az ELTE Természettudományi Kara hét egyetemmel együttműködve, az UniSpace program részeként indít űrtudományiszakember-képzést – írja az egyetem.

Űrtechnológiai szakembereket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képez majd tizenegy egyetemmel együttműködésben, a Debreceni Egyetem (kilenc másik felsőoktatási intézménnyel együtt dolgozva) az innovatív táplálkozásról és az űregészségtudományról indít képzést, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig tíz egyetemmel együttműködésben képez világűr-politikai tanácsadókat.

A program képzései három félévesek, az első szemeszter pedig közös, vagyis a hallgató minden tudományterület – űrtudomány- és technológia alapjai, űrélettan és táplálkozás, nemzetközi jog és űrgazdasági alapok – alapjait megismerik. A második és harmadik szemeszter képzésenként, tudományterületenként más és más, és a hallgatók áthallgatnak a többi szakirányra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.