Népszava: kihátrált a Fudan-népszavazás mögül a főváros

Valószínűleg nem lesz fővárosi népszavazás a kínai Fudan Egyetemről – írja a Népszava.

  • Eduline

A lapnak Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester azt mondta, „nagyon homályos válaszokat kap” a fővárosi népszavazásról. „A legőszintébbnek az a verzió tűnik, miszerint a Fővárosi Közgyűlésen sem menne át a kezdeményezés, mivel a Demokratikus Koalíció nem támogatná” – tette hozzá.

A IX. kerület viszont továbbra is kész népszavazást tartani a Fudanról (a kerület területén állna a kínai egyetem campusa). A kérdést már megfogalmazták, ha a jogászok úgy vélik, hogy átmehet a törvényességi szűrőn, a lehető legrövidebb időn belül beadják a választási bizottsághoz. Ez már akár augusztus végén megtörténhet. Ha hitelesítik a kérdéseket, Baranyi Krisztina benyújtja a kerületi képviselő-testületnek.

A ferencvárosi önkormányzat június végén 15-ről 10 százalékra vitte le a helyi népszavazás kezdeményezési küszöbét, vagyis a kiíráshoz elég minden tizedik kerületi választó támogatása.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.