Egyetemkezdő kisokos gólyáknak: mutatjuk, hogy jelentkezhettek kollégiumba

A legtöbb helyen már javában zajlik az egyetemi kollégiumi jelentkezések első fordulója. Összeszedtük, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, ha kollégiumi férőhelyre pályáztok, és megmutatjuk, hogyan zajlik a folyamat.

  • Kazinczy Bálint

A kollégiumi felvételi sokban hasonlít az egyetemi felvételihez: pontok alapján állítanak fel az egyetemek, kollégiumok egy rangsort a jelentkezők között és így szerezhettek férőhelyeket. A kollégiumi jelentkezéseteket egy bizottság fogja elbírálni, amely többek közt a szociális és anyagi helyzetetek alapján, valamint attól függően dönt, mekkora távolságra laktok az egyetemtől. Az ELTE kollégiumaiban például egy budapesti diák 0 pontot, addig a fővárostól 250-275 kilométerről érkezők 10 pontot kaphatnak erre a szempontra. 

A jelentkezési időszak a legtöbb egyetemen július közepétől augusztusig tart, de a pontos határidőkről az adott intézmény honlapján érdemes informálódni.

Hogyan és hol kell jelentkezni?

A kollégiumi jelentkezést általában online, a Neptunon keresztül kell leadni. Fontos, hogy előre nézzetek utána az adott egyetemen kért formanyomtatványokról. Fontos, hogy mindent időben és pontosan tudjsatok leadni, mert ezen akár a végleges pontszámotok is múlhat. Ha véletlenül mégis kimaradt valami, a hiánypótlási időszakban még mellékelni lehet.

Az elbírálásnál szociális szempontként figyelembe veszik például, hogy valaki tanulási zavarral küzd-e. Ide tartozik a családi háttér is (például hány keresettel rendelkező szülő áll mögöttetek, ők alkalmazottak vagy vállalkozók-e, vannak-e testvérek, stb.). A szociális helyzet igazolásához tanulási zavarok esetén a Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott dokumentumokra lehet szükségetek. Ha valamilyen okból csak egy szülő tud gondoskodni rólatok, erről szóló igazolást például a helyi önkormányzatnál lehet kérni. Ezen kívül szükség lehet még szüleid munkáltatója által kiállított igazolásra, és ha van testvéretek, akkor az ő iskolájából az iskolalátogatási igazolásra is.

A tanulmányi pontokat elsőéveseknél az érettségi eredmények alapján ítélik meg, de pluszpontot ér(het) az is, ha nappali és állami ösztöndíjas képzésben folytatjátok majd tanulmányaitokat. Elsőévesként az érettségi eredményt az ELTE-n például az egyetem által kiküldött besorolási határozattal lehet igazolni, a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas státuszt pedig a tanulmányi rendszer automatikusan továbbítja a jelentkezéssel.

Többletpontot ér, ha kiemelkedő sporteredményt vagy tanulmányi versenyen elért döntős helyezést tudtok felmutatni. A kiemelkedő sporteredményekről a szövetségnél kell hivatalos igazolást kérnetek. Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen döntős helyezést értetek el, az oklevél bemutatásával igazolhatjátok. Ha később úgy döntenétek, hogy a Hallgatói Önkormányzatban vállaltok feladatokat, a közösségért végzett tevékenységért is pluszpontot ítélnek majd meg a következő jelentkezési időszakban. Erről az adott egyetemi diákbizottság elnöke adhat igazolást.

Az albérlettel szemben a kollégium nagy előnye, hogy olcsón biztosít lakhatást, a Debreceni Egyetemen például havonta 12 000- 23 000 forintot, míg Szegeden 10 000- 16 000 közötti összeget kell fizetni havonta a kollégiumi szobáért.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.