Egyetemkezdő kisokos gólyáknak: mutatjuk, hogy jelentkezhettek kollégiumba

A legtöbb helyen már javában zajlik az egyetemi kollégiumi jelentkezések első fordulója. Összeszedtük, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, ha kollégiumi férőhelyre pályáztok, és megmutatjuk, hogyan zajlik a folyamat.

  • Kazinczy Bálint

A kollégiumi felvételi sokban hasonlít az egyetemi felvételihez: pontok alapján állítanak fel az egyetemek, kollégiumok egy rangsort a jelentkezők között és így szerezhettek férőhelyeket. A kollégiumi jelentkezéseteket egy bizottság fogja elbírálni, amely többek közt a szociális és anyagi helyzetetek alapján, valamint attól függően dönt, mekkora távolságra laktok az egyetemtől. Az ELTE kollégiumaiban például egy budapesti diák 0 pontot, addig a fővárostól 250-275 kilométerről érkezők 10 pontot kaphatnak erre a szempontra. 

A jelentkezési időszak a legtöbb egyetemen július közepétől augusztusig tart, de a pontos határidőkről az adott intézmény honlapján érdemes informálódni.

Hogyan és hol kell jelentkezni?

A kollégiumi jelentkezést általában online, a Neptunon keresztül kell leadni. Fontos, hogy előre nézzetek utána az adott egyetemen kért formanyomtatványokról. Fontos, hogy mindent időben és pontosan tudjsatok leadni, mert ezen akár a végleges pontszámotok is múlhat. Ha véletlenül mégis kimaradt valami, a hiánypótlási időszakban még mellékelni lehet.

Az elbírálásnál szociális szempontként figyelembe veszik például, hogy valaki tanulási zavarral küzd-e. Ide tartozik a családi háttér is (például hány keresettel rendelkező szülő áll mögöttetek, ők alkalmazottak vagy vállalkozók-e, vannak-e testvérek, stb.). A szociális helyzet igazolásához tanulási zavarok esetén a Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott dokumentumokra lehet szükségetek. Ha valamilyen okból csak egy szülő tud gondoskodni rólatok, erről szóló igazolást például a helyi önkormányzatnál lehet kérni. Ezen kívül szükség lehet még szüleid munkáltatója által kiállított igazolásra, és ha van testvéretek, akkor az ő iskolájából az iskolalátogatási igazolásra is.

A tanulmányi pontokat elsőéveseknél az érettségi eredmények alapján ítélik meg, de pluszpontot ér(het) az is, ha nappali és állami ösztöndíjas képzésben folytatjátok majd tanulmányaitokat. Elsőévesként az érettségi eredményt az ELTE-n például az egyetem által kiküldött besorolási határozattal lehet igazolni, a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas státuszt pedig a tanulmányi rendszer automatikusan továbbítja a jelentkezéssel.

Többletpontot ér, ha kiemelkedő sporteredményt vagy tanulmányi versenyen elért döntős helyezést tudtok felmutatni. A kiemelkedő sporteredményekről a szövetségnél kell hivatalos igazolást kérnetek. Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen döntős helyezést értetek el, az oklevél bemutatásával igazolhatjátok. Ha később úgy döntenétek, hogy a Hallgatói Önkormányzatban vállaltok feladatokat, a közösségért végzett tevékenységért is pluszpontot ítélnek majd meg a következő jelentkezési időszakban. Erről az adott egyetemi diákbizottság elnöke adhat igazolást.

Az albérlettel szemben a kollégium nagy előnye, hogy olcsón biztosít lakhatást, a Debreceni Egyetemen például havonta 12 000- 23 000 forintot, míg Szegeden 10 000- 16 000 közötti összeget kell fizetni havonta a kollégiumi szobáért.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.