Egyetemkezdő kisokos gólyáknak: mutatjuk, hogy jelentkezhettek kollégiumba

A legtöbb helyen már javában zajlik az egyetemi kollégiumi jelentkezések első fordulója. Összeszedtük, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, ha kollégiumi férőhelyre pályáztok, és megmutatjuk, hogyan zajlik a folyamat.

  • Kazinczy Bálint

A kollégiumi felvételi sokban hasonlít az egyetemi felvételihez: pontok alapján állítanak fel az egyetemek, kollégiumok egy rangsort a jelentkezők között és így szerezhettek férőhelyeket. A kollégiumi jelentkezéseteket egy bizottság fogja elbírálni, amely többek közt a szociális és anyagi helyzetetek alapján, valamint attól függően dönt, mekkora távolságra laktok az egyetemtől. Az ELTE kollégiumaiban például egy budapesti diák 0 pontot, addig a fővárostól 250-275 kilométerről érkezők 10 pontot kaphatnak erre a szempontra. 

A jelentkezési időszak a legtöbb egyetemen július közepétől augusztusig tart, de a pontos határidőkről az adott intézmény honlapján érdemes informálódni.

Hogyan és hol kell jelentkezni?

A kollégiumi jelentkezést általában online, a Neptunon keresztül kell leadni. Fontos, hogy előre nézzetek utána az adott egyetemen kért formanyomtatványokról. Fontos, hogy mindent időben és pontosan tudjsatok leadni, mert ezen akár a végleges pontszámotok is múlhat. Ha véletlenül mégis kimaradt valami, a hiánypótlási időszakban még mellékelni lehet.

Az elbírálásnál szociális szempontként figyelembe veszik például, hogy valaki tanulási zavarral küzd-e. Ide tartozik a családi háttér is (például hány keresettel rendelkező szülő áll mögöttetek, ők alkalmazottak vagy vállalkozók-e, vannak-e testvérek, stb.). A szociális helyzet igazolásához tanulási zavarok esetén a Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott dokumentumokra lehet szükségetek. Ha valamilyen okból csak egy szülő tud gondoskodni rólatok, erről szóló igazolást például a helyi önkormányzatnál lehet kérni. Ezen kívül szükség lehet még szüleid munkáltatója által kiállított igazolásra, és ha van testvéretek, akkor az ő iskolájából az iskolalátogatási igazolásra is.

A tanulmányi pontokat elsőéveseknél az érettségi eredmények alapján ítélik meg, de pluszpontot ér(het) az is, ha nappali és állami ösztöndíjas képzésben folytatjátok majd tanulmányaitokat. Elsőévesként az érettségi eredményt az ELTE-n például az egyetem által kiküldött besorolási határozattal lehet igazolni, a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas státuszt pedig a tanulmányi rendszer automatikusan továbbítja a jelentkezéssel.

Többletpontot ér, ha kiemelkedő sporteredményt vagy tanulmányi versenyen elért döntős helyezést tudtok felmutatni. A kiemelkedő sporteredményekről a szövetségnél kell hivatalos igazolást kérnetek. Ha az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen döntős helyezést értetek el, az oklevél bemutatásával igazolhatjátok. Ha később úgy döntenétek, hogy a Hallgatói Önkormányzatban vállaltok feladatokat, a közösségért végzett tevékenységért is pluszpontot ítélnek majd meg a következő jelentkezési időszakban. Erről az adott egyetemi diákbizottság elnöke adhat igazolást.

Az albérlettel szemben a kollégium nagy előnye, hogy olcsón biztosít lakhatást, a Debreceni Egyetemen például havonta 12 000- 23 000 forintot, míg Szegeden 10 000- 16 000 közötti összeget kell fizetni havonta a kollégiumi szobáért.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.