Kollégiumba jelentkeznétek? Ezeket a papírokat nem árt már most beszerezni

Lassan meghirdetik az egyetemek a kollégiumi jelentkezéseket is - mutatjuk, mit kell beszereznetek a felvételhez.

  • Eduline

Azt idén is ki kell emelnünk, hogy minden egyetem kollégiumi felvételi rendszere eltérő, így mindenhol más dolgokra adnak pontokat, de a jogosultságot igazoló papírok listája többnyire egyezik. Mielőtt belekezdenétek a dokumentumok beszerzésébe, mindenképp olvassátok el, hogy a ti egyetemeteken milyen szabályok vannak.

Azt is érdemes tudni, mielőtt körbenéztek, hogy a kollégiumi férőhelyeket általában szociális alapon osztják ki. Van olyan egyetem, ahol csak az államilag támogatott hallgatók, és olyan is van, ahol önköltséges formában tanulók is kaphatnak szállást (bár ilyenkor a kollégiumi díjak is eltérhetnek).

Pár dolog, amire a legtöbb esetben azonban szükség van:

  • Ha elsőévesként jelentkeztek, akkor a tanulmányi eredményeteket (ami szintén számít a pontozásnál), az érettségi bizonyítványotokkal tudjátok igazolni.
  • A szociális helyzet igazolására szükségetek lehet a szüleitek jövedelemigazolására is, ügyelve arra, hogy (általában) három hónapnál nem régebbi iratokat kérnek az egyetemek. Sőt, van ahol még ennél is frissebbet.
  • Szintén a szociális helyzethez tartozik a többi tesó. Ha van eltartott a családban, tehát mondjuk van egy kistestvéretek, aki iskolába jár, akkor szükség lesz az ő tanulói jogviszonyát igazoló papírra is. Ezt az adott iskola tudja kiállítani nektek.
  • Ami még döntő lehet, az az egyetem-lakhely távolság. Ezt is igazolni kell papírokkal, bejelentett állandó lakcímmel.
  • Ha van, akkor általában mellékelni kell a hátrányos helyzetet igazoló papírokat is, hiszen azok is pontot érnek a kollégiumi felvételin.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.