Egyre komolyabb megélhetési problémákkal küzdenek a brit egyetemisták

A National Union of Students kutatása szerint a brit egyetemisták 80 százaléka csak hitelekből és különféle támogatásokból tudja fenntartani magát.

  • Eduline

Tízből egy brit diák használja az élelmiszerbankokat, mert a számlák és az albérleti díj kifizetése után mindössze 50 fontjuk marad egész hónapra – írja a The Guardian.

A National Union of Students (NUS) 3500 brit egyetemista válasza alapján mérte fel a felsőoktatásban tanulók anyagi helyzetét. Eszerint január óta 5 százalékról 11 százalékra nőtt azoknak a száma, akik a magas infláció és a megélhetési válság miatt bevásárlás helyett non-profit szervezeteknél jutnak élelmiszerekhez. Még többen vannak, akik még így is kénytelenek piperecikkeken, egészségügyi szolgáltatásokon és az utazáson is spórolni, egyharmaduk pedig még a tanuláshoz szükséges felszereléseket sem tudná megvásárolni különböző támogatások vagy hitelkártya nélkül.

A hallgatók 90%-a beszélt arról, hogy a megélhetési problémák hatással vannak a mentális egészségükre, és mindössze 8 százalék érzi úgy, hogy az állam tesz a helyzetük javításáért.

Többek között ezekre a problémákra is megoldást kell találnia az Egyesült Királyság frissen kinevezett oktatásügyi miniszterének, James Cleverlynek és a Boris Johnson ellen tüntetőknek a középső ujját mutogató helyettesének, Andrea Jenkynsnek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.