Egyre komolyabb megélhetési problémákkal küzdenek a brit egyetemisták

A National Union of Students kutatása szerint a brit egyetemisták 80 százaléka csak hitelekből és különféle támogatásokból tudja fenntartani magát.

  • Eduline

Tízből egy brit diák használja az élelmiszerbankokat, mert a számlák és az albérleti díj kifizetése után mindössze 50 fontjuk marad egész hónapra – írja a The Guardian.

A National Union of Students (NUS) 3500 brit egyetemista válasza alapján mérte fel a felsőoktatásban tanulók anyagi helyzetét. Eszerint január óta 5 százalékról 11 százalékra nőtt azoknak a száma, akik a magas infláció és a megélhetési válság miatt bevásárlás helyett non-profit szervezeteknél jutnak élelmiszerekhez. Még többen vannak, akik még így is kénytelenek piperecikkeken, egészségügyi szolgáltatásokon és az utazáson is spórolni, egyharmaduk pedig még a tanuláshoz szükséges felszereléseket sem tudná megvásárolni különböző támogatások vagy hitelkártya nélkül.

A hallgatók 90%-a beszélt arról, hogy a megélhetési problémák hatással vannak a mentális egészségükre, és mindössze 8 százalék érzi úgy, hogy az állam tesz a helyzetük javításáért.

Többek között ezekre a problémákra is megoldást kell találnia az Egyesült Királyság frissen kinevezett oktatásügyi miniszterének, James Cleverlynek és a Boris Johnson ellen tüntetőknek a középső ujját mutogató helyettesének, Andrea Jenkynsnek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.