Az oroszok ellen harcol, közben pedig online óráit is megtartja ez a 47 éves ukrán tanár

Fedir Shandor egyetemi tanár a világjárvány óta online tanít, az elmúlt hónapokban azonban a frontvonalról oktatta diákjait.

  • Eduline

A 47 éves férfi az orosz invázió után jelentkezett katonának, de alig várta, hogy tovább oktathassa a tanítványait. Hogyan oldotta meg? Hetente kétszer online tart órákat a telefonján a lövészárokból olyan témákban, mint turizmus vagy éppen szociológia.

"27 éve tanítok. Ez az, amiben jó vagyok, úgyhogy ezt nem adom fel" - mondta a BBC-nek. Az óráknak nagy sikere van, még azok a diákok is eljönnek minden előadásra, akik korábban kihagyták azokat - monda az egyik tanítványa. De a lövészárokban nem könnyű tanítani, a diákoknak meg kellett szokniuk, hogy a háttérben sokszor lövöldözést hallanak.

Persze nem Shandor az egyetlen tanár, aki jelenleg a fronton harcol. Szerhij Skarlet ukrán oktatási miniszter szerint eddig mintegy 900 tanár csatlakozott a fegyveres erőkhöz.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.