Megdőlt a kreditrekord: három szakot végzett egyszerre, 155 (!) kreditet szerzett a pécsi egyetem egyik hallgatója

Alig egy hete számoltunk be az idei kreditrekorderről, egy mesterszakos hallgatóról, aki egy félév alatt 123 kreditet gyűjtött. Az Eduline-nál néhány napja jelentkezett a Pécsi Tudományegyetem egyik hallgatója, aki 155 kreditet szerzett a tavaszi szemeszterben. Három mesterszakon tanult egyszerre, két képzésen le is diplomázott.

  • Csik Veronika

Múlt szombaton írtunk arról, hogy 123 kreditet szerzett egy félév alatt egy mesterszakos egyetemista, aki párhuzamosan végezte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikusképzését, valamint a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnöki MSc-szakját. Takács Szilárd ezzel megdöntötte a két éve született 89 kredites rekordot, azonban Biró Borbála, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója őt is megelőzte: egyszerre három mesterszakon tanult, egy fél év alatt - szakdolgozatírással, két diplomázással - összesen 155 kreditet szerzett.

"Idén júniusban szereztem meg közgazdász mesterdiplomáimat a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán vezetés és szervezés, valamint marketing szakon nappali képzésen, és szintén idén fejeztem be első évemet az egyetem Egészségtudományi Karán, egészségügyi menedzser mesterképzésen, levelező tanrendben" - mesélte az Eduline-nak Biró Borbála. A vezetés és szervezés szakon összesen 21 kreditet, a marketingen 120 kreditet, az egészségügyi menedzser képzésen pedig 14 kreditet gyűjtött.

Az, hogy három mesterszakot tudtam egyszerre végezni, nem kis logisztikát igényelt"

- tette hozzá. "Azért, hogy mindegyik mesterszakos tanulmányomat akkor tudjam elkezdeni és befejezni, amikor szerettem volna, már az alapszakos képzésemet (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán kereskedelem és marketing alapképzésen voltam hallgató) igyekeztem fél évvel hamarabb elvégezni, mint a normál képzési idő" - mesélte.

Sikerült, így 2020 őszén el tudta kezdeni nappali képzésen a vezetés és szervezés mesterszakot. "Mivel a Felvi nem tud több jelentkezést egyszerre kezelni, így egy évvel később, 2021 őszén tudtam elkezdeni szintén a Pécsi Tudományegyetemen az egészségügyi menedzser mesterszakot, azt levelező képzésen. Aztán - mivel a szívem továbbra is húzott a marketinghez - kitaláltam, hogyan lehetne a vezetés és szervezéses tanulmányaim során olyan tárgyakat felvenni, amelyeket később el tudok ismertetni a marketing mesterképzésen. A 2021/2022-es tanév őszi szemeszterében az első mesterszakos tárgyaim mellett felvettem az összes marketinges tárgyat is" - magyarázta.

A 2021/22 tanév keresztféléves felvételi időszakában jelentkezett a PTE nappalis marketingképzésre, amelyet tulajdonképpen fél év alatt végzett el, az előző félévben elvégzett tárgyak elfogadtatásával. "Emiatt lett ennyire sok kreditem egy félévre, 120" - tette hozzá Biró Borbála.

A hallgató azt mondja, csodával határos módon még csak óraütközése sem volt a vezetés és szervezés és a marketing szakon. Az egészségügyi menedzser mesterszak viszont feladata a leckét, félévente három héten át ugyanis keddtől péntekig, reggel nyolctól késő délutánig, kora estig előadásokon kellett részt vennie, így ilyenkor el kellett kéredzkednie a másik két szak óráiról.

A tavaszi szemeszterben a vezetés és szervezés, valamint a marketing mesterképzésen le is diplomázott (előbbiből 4,92-es, utóbbiból 4,93-as átlaggal), és elvégezte az első évet az egészségügyi menedzser mesterképzésen. A PTE hallgatója ezek mellett egy egészségügyi startup cégnél is dolgozik, hogy a sok elméleti tudást a gyakorlatban is hasznosítani tudja.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.