Egy félév alatt 123 kreditet szerzett egy magyar egyetemista - ezzel rekordot döntött

Összesen 123 kreditet szerzett egy félév alatt egy mesterszakos egyetemista, aki párhuzamosan végezte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikusképzését, valamint a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnöki MSc-szakját. Ezzel nagyjából négy félévnyi kreditet gyűjtött össze néhány hónap alatt – a legtöbb hallgató ugyanis nagyjából 30 kreditnyi tantárgyat szokott felvenni egy szemeszterben.

  • Szabó Fruzsina

Két évvel ezelőtt mi is írtunk arról a mesterszakos hallgatóról, aki egy félév alatt 89 kreditet szerzett – igaz, ő is két egyetemet végzett egyszerre, a Budapesti Corvinus Egyetem mellett a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanult. Takács Szilárd, a BME és a győri egyetem végzős hallgatója megdöntötte a rekordot, a tavaszi félévben összesen 123 kreditnyi tárgyat vett fel, és ami még nagyobb teljesítmény: mindegyikből le is vizsgázott.

Ez nagyjából annyi kredit, amennyit egy átlagos hallgató négy félév alatt szokott szerezni - jellemzően ugyanis 30 kreditnyi tárgyat szoktak felvenni szemeszterenként.

„Párhuzamosan két szakot végeztem. Az egyik a BME-n a fizikus Msc (orvosi fizika specializáció), a másik szak Győrben, a Széchenyi István Egyetemen a villamosmérnöki Msc. Fizikusin 32 kreditet csináltam, a villamosmérnökin 91-et” – írta Takács Szilárd az Eduline-nak.

Hozzátette: azért vett fel ennyi tantárgyat, hogy minél előbb végezni tudjon, „mivel a támogatott féléveim közben elfogytak”. Mindkét szakon ez volt az utolsó féléve, a záróvizsgát csütörtökön tette le, a két képzésen két óra különbséggel. A fizikus mesterszakon nappali tagozatos volt, ott a 32 kredit miatt nagyjából átlagos órarendet tudott összeállítani, a villamosmérnöki viszont levelező szak volt, ott tömbösített órák voltak, minden pénteken és szombaton.

Három tárgya is ütközött, ezért csak kevés órára tudott bejárni. „Májusban a tárgyakból előrehozottan próbáltam levizsgázni, így megajánlott jegyeket kaptam. 12-15 vizsgám volt körülbelül. Szerencsére minden felvett tárgy sikerült” – írta kérdésünkre. Pedig nem voltak egyszerű tárgyak, tanult például nanoelektronikát, voltak órái a görbült téridőről, a vezeték nélküli távközlési hálózatokról és az információbiztonságról is.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.