Egy félév alatt 123 kreditet szerzett egy magyar egyetemista - ezzel rekordot döntött

Összesen 123 kreditet szerzett egy félév alatt egy mesterszakos egyetemista, aki párhuzamosan végezte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikusképzését, valamint a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnöki MSc-szakját. Ezzel nagyjából négy félévnyi kreditet gyűjtött össze néhány hónap alatt – a legtöbb hallgató ugyanis nagyjából 30 kreditnyi tantárgyat szokott felvenni egy szemeszterben.

  • Szabó Fruzsina

Két évvel ezelőtt mi is írtunk arról a mesterszakos hallgatóról, aki egy félév alatt 89 kreditet szerzett – igaz, ő is két egyetemet végzett egyszerre, a Budapesti Corvinus Egyetem mellett a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanult. Takács Szilárd, a BME és a győri egyetem végzős hallgatója megdöntötte a rekordot, a tavaszi félévben összesen 123 kreditnyi tárgyat vett fel, és ami még nagyobb teljesítmény: mindegyikből le is vizsgázott.

Ez nagyjából annyi kredit, amennyit egy átlagos hallgató négy félév alatt szokott szerezni - jellemzően ugyanis 30 kreditnyi tárgyat szoktak felvenni szemeszterenként.

„Párhuzamosan két szakot végeztem. Az egyik a BME-n a fizikus Msc (orvosi fizika specializáció), a másik szak Győrben, a Széchenyi István Egyetemen a villamosmérnöki Msc. Fizikusin 32 kreditet csináltam, a villamosmérnökin 91-et” – írta Takács Szilárd az Eduline-nak.

Hozzátette: azért vett fel ennyi tantárgyat, hogy minél előbb végezni tudjon, „mivel a támogatott féléveim közben elfogytak”. Mindkét szakon ez volt az utolsó féléve, a záróvizsgát csütörtökön tette le, a két képzésen két óra különbséggel. A fizikus mesterszakon nappali tagozatos volt, ott a 32 kredit miatt nagyjából átlagos órarendet tudott összeállítani, a villamosmérnöki viszont levelező szak volt, ott tömbösített órák voltak, minden pénteken és szombaton.

Három tárgya is ütközött, ezért csak kevés órára tudott bejárni. „Májusban a tárgyakból előrehozottan próbáltam levizsgázni, így megajánlott jegyeket kaptam. 12-15 vizsgám volt körülbelül. Szerencsére minden felvett tárgy sikerült” – írta kérdésünkre. Pedig nem voltak egyszerű tárgyak, tanult például nanoelektronikát, voltak órái a görbült téridőről, a vezeték nélküli távközlési hálózatokról és az információbiztonságról is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.