Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Két évvel ezelőtt mi is írtunk arról a mesterszakos hallgatóról, aki egy félév alatt 89 kreditet szerzett – igaz, ő is két egyetemet végzett egyszerre, a Budapesti Corvinus Egyetem mellett a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanult. Takács Szilárd, a BME és a győri egyetem végzős hallgatója megdöntötte a rekordot, a tavaszi félévben összesen 123 kreditnyi tárgyat vett fel, és ami még nagyobb teljesítmény: mindegyikből le is vizsgázott.
Ez nagyjából annyi kredit, amennyit egy átlagos hallgató négy félév alatt szokott szerezni - jellemzően ugyanis 30 kreditnyi tárgyat szoktak felvenni szemeszterenként.
„Párhuzamosan két szakot végeztem. Az egyik a BME-n a fizikus Msc (orvosi fizika specializáció), a másik szak Győrben, a Széchenyi István Egyetemen a villamosmérnöki Msc. Fizikusin 32 kreditet csináltam, a villamosmérnökin 91-et” – írta Takács Szilárd az Eduline-nak.
Hozzátette: azért vett fel ennyi tantárgyat, hogy minél előbb végezni tudjon, „mivel a támogatott féléveim közben elfogytak”. Mindkét szakon ez volt az utolsó féléve, a záróvizsgát csütörtökön tette le, a két képzésen két óra különbséggel. A fizikus mesterszakon nappali tagozatos volt, ott a 32 kredit miatt nagyjából átlagos órarendet tudott összeállítani, a villamosmérnöki viszont levelező szak volt, ott tömbösített órák voltak, minden pénteken és szombaton.
Három tárgya is ütközött, ezért csak kevés órára tudott bejárni. „Májusban a tárgyakból előrehozottan próbáltam levizsgázni, így megajánlott jegyeket kaptam. 12-15 vizsgám volt körülbelül. Szerencsére minden felvett tárgy sikerült” – írta kérdésünkre. Pedig nem voltak egyszerű tárgyak, tanult például nanoelektronikát, voltak órái a görbült téridőről, a vezeték nélküli távközlési hálózatokról és az információbiztonságról is.
