Összesen 123 kreditet szerzett egy félév alatt egy mesterszakos egyetemista, aki párhuzamosan végezte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikusképzését, valamint a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnöki MSc-szakját. Ezzel nagyjából négy félévnyi kreditet gyűjtött össze néhány hónap alatt – a legtöbb hallgató ugyanis nagyjából 30 kreditnyi tantárgyat szokott felvenni egy szemeszterben.
Két évvel ezelőtt mi is írtunk arról a mesterszakos hallgatóról, aki egy félév alatt 89 kreditet szerzett – igaz, ő is két egyetemet végzett egyszerre, a Budapesti Corvinus Egyetem mellett a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanult. Takács Szilárd, a BME és a győri egyetem végzős hallgatója megdöntötte a rekordot, a tavaszi félévben összesen 123 kreditnyi tárgyat vett fel, és ami még nagyobb teljesítmény: mindegyikből le is vizsgázott.
Ez nagyjából annyi kredit, amennyit egy átlagos hallgató négy félév alatt szokott szerezni - jellemzően ugyanis 30 kreditnyi tárgyat szoktak felvenni szemeszterenként.
„Párhuzamosan két szakot végeztem. Az egyik a BME-n a fizikus Msc (orvosi fizika specializáció), a másik szak Győrben, a Széchenyi István Egyetemen a villamosmérnöki Msc. Fizikusin 32 kreditet csináltam, a villamosmérnökin 91-et” – írta Takács Szilárd az Eduline-nak.
Hozzátette: azért vett fel ennyi tantárgyat, hogy minél előbb végezni tudjon, „mivel a támogatott féléveim közben elfogytak”. Mindkét szakon ez volt az utolsó féléve, a záróvizsgát csütörtökön tette le, a két képzésen két óra különbséggel. A fizikus mesterszakon nappali tagozatos volt, ott a 32 kredit miatt nagyjából átlagos órarendet tudott összeállítani, a villamosmérnöki viszont levelező szak volt, ott tömbösített órák voltak, minden pénteken és szombaton.
Három tárgya is ütközött, ezért csak kevés órára tudott bejárni. „Májusban a tárgyakból előrehozottan próbáltam levizsgázni, így megajánlott jegyeket kaptam. 12-15 vizsgám volt körülbelül. Szerencsére minden felvett tárgy sikerült” – írta kérdésünkre. Pedig nem voltak egyszerű tárgyak, tanult például nanoelektronikát, voltak órái a görbült téridőről, a vezeték nélküli távközlési hálózatokról és az információbiztonságról is.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
