Felsőoktatási felvételi: ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb ponthatárokat az elmúlt években
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
Brexit-effektus - már így emlegetik a sajtóban a britek EU-s kiválásának egyik, az európai felsőoktatási piacot alapjaiban átrendező következményét. 56 százalékkal kevesebb EU-s hallgató kezdte meg tanulmányait az Egyesült Királyságban az előző évben az UCAS adatai alapján - írja a The PIE News.
Nem véletlenül: 2021 őszétől az újonnan beiratkozó EU-s hallgatók több kedvezménytől estek el a brexit miatt. Nem igényelhetnek diákhitelt, az eddiginél jóval magasabb, az EU-n kívüli diákokra szabott "nemzetközi tandíjat" kell fizetniük, ami akár az évi 18 millió forintnak megfelelő összeget is elérhető.
Sokan inkább más országot választanak úti célul. Ahogy arról már korábban is írtunk, az olyan országokban, ahol sok angol nyelvű képzés van - mint Hollandia vagy Írország - megugrott az unióból érkező hallgatók száma. De a megszokottnál sokkal többen jelentkeztek Németországba, Dániába, sőt még Kanadába is, mióta a britek kiléptek az Európai Unióból.
Ez elsőre nem tűnhet problémának, de az egyetemek egy része nem bírn lépést tartani a hallgatók áradatával, ami az oktatás minőségének is a rovására mehet szakértők szerint. A helyzetet különböző országok különböző módokon próbálják megoldani, de egyik sem kedvez a külföldi egyetemistáknak.
Túljelentkezés a holland egyetemeken
Hollandiában az egyetemek arra kérték a kormányt, hogy korlátozhassák a külföldről érkező hallgatók létszámát. Tavaly 115 ezer külföldi hallgató kezdte meg tanulmányait az országban, ez az előző évhez képest 12 százalékos növekedést jelent – olvasható a College News oldalán.
Holland statisztikák alapján négyből egy hallgató az országon kívülről jött. Nagy részük EU-s diák, de Kínából és Indiából is sokan érkeznek. A társadalomtudományi szakok a legnépszerűbbek, sőt a külföldi hallgatók majdnem negyede az újságíróképzést választotta. A kialakult helyzet lakhatási problémákat is okoz, 2024-re a jelenleginél sokkal komolyabb problémát jelenthet a kollégiumi férőhelyek hiánya.
Dániában is hasonló a helyzet
Dániában a nemzetközi hallgatókat kisebb egyetemvárosokba "terelik", és csökkentik az angol nyelven tartott képzések számát. A döntés ellen petíciót indítottak a jelenleg angolul tanuló diákok – számol be a The PIE News.
